Történelem

Mk I (1993-1996) / Mk II (1997-2000)

Az elsõ és második generációs Mondeót 1993 márciusában engedték útjára. Négy-ajtós szedán, ötajtós ferdehátú és kombi változatban készül a Ford belgiumi üze-mében, Genk városában. Európában a Ford Sierrát váltotta, Ázsia nagy részén és más piacokon Ford Telstart, míg Észak-Amerikában Contour és Mercury Mystique néven váltotta a Ford Tempo és a Mercury Topaz modelleket. A Sierrával ellentét-ben a Mondeo elsõkerék-hajtású. A Ford 1986-ban 6 milliárd dolláros költségvetéssel kezdte meg az autó terve-zését. Ez volt az egyik legdrágább új autóprogram akkoriban. A Mondeo jelentõs volt abban, hogy a designt és a marketinget megosztották a Ford USA Dearborn üzeme, és a Ford of Europe között. A fejlesztés alatti kódneve tükrözte azt a piacot, ahová szánták: CDW27, azt jelentette, hogy C&D méretû osztályba sorolják, világ-szerte. Az autót a Ford azon borús idõszakban indította el, amikor az európai rész-leg dollármilliós veszteségektõl vérzett, és az autós szaksajtó az eladások gyenge számát abban látta, hogy a jármûveket könyvelõk tervezik mérnökök helyett. A hírhedt és sokat rágalmazott, 1990-ben érkezõ negyedik generációs Escort volt a csúcspontja ennek a „költségcsökkentõs/magas ár” filozófiának, amely akkor már kezdett visszaütni a Fordra. A Sierra soha nem ért el akkora értékesítési sikereket, mint elõtte a mindent legyõzõ Cortina. A Sierra nem túl modern motorjai, és a ke-vésbé népszerû hátsókerék-hajtású elrendezés miatt lépéshátrányba került a konkurrenciával, és az eladások gyorsan csökkenni kezdtek. A korábban hûséges ügyfelek a rivális termékeket választották. Amikor a Mondeo gyártását elindították, a Ford európai gyártóbázisának a jövõje a szakadék szélén táncolt. Az új autónak jónak kellett lennie, és el kellett ad-ni. Annak ellenére, hogy világautónak lett titulálva, csak néhány külsõ alkatrész volt ugyanaz a Mondeón és a Contouron, mint például a szélvédõ, az elsõ ablakok, a tükrök és a kilincsek, míg a belsõ eléggé eltérõ volt. A CDW27 projekt végül át-alakult, és a Mondeo nem lett világautó. Késõbb az elsõ Focus volt a Ford azon au-tója, amit valóban több kontinensen árultak.

Tervezés és kivitelezés A magas fejlesztési költségek nagy részét az tette ki, hogy a Mondeónak teljesen új designja lett, a Sierrával nagyon kevés, leginkább semmi egyezõsséggel. Egy telje-sen új platform felhasználásával, a Mondeo új manuális és automata sebességvál-tókat és kitûnõ futómûvet kapott, amivel a Ford azt remélte, hogy kiemelkedõ vezethetõséget és vezetési élményt ad. Az automata sebességváltó képességei kö-zött az elektronikus vezérlés a sport és a gazdaságossági móddal, valamint kap-csolható overdrive-val szerepelt. 1995-ös Ford Mondeo 1,8 LXS (Biztonsági) volt a Mondeo kiemelt modellje, a vezetõ oldalán légzsák, oldalvédõ sávok, a biztonsági öv feszítõk és az ABS (nagyobb modellek) alapfelszereltség. Más funkciók ebben az évben többek közt az adaptív csillapítás, automatikus szintállítós felfüggesztés (csúcs kombi modellek), kipörgésgátló (V6 modellek), fûtött elsõ és hátsó szélvédõ. A belsõ térben is általában minõségi anyagokat használtak, plüss kárpitot, a kar-támasz CD és kazetta tárolóval, központi zár (gyakran távvezérelt), elektromos ablakemelõ (a magasabban felszerelt modelleknél mind a 4 ablak), elektromos tü-kör, síkba dönthetõ hátsó ülések stb. A felsõbb felszereltségû modellek már bõrülésekkel, fedélzeti számítógéppel (fogyasztás, megtett út, hátralevõ út stb.), elektromos napfénytetõvel, CD-váltóval és a könnyûfém kerekekkel rendelkeztek. A fejlesztés alatt a Ford az 1986-os Honda Accord és a Nissan Primera modelleket vette alapul, mint viszonyítási pontokat, amiket az új CDW27 osztálynak ûberelni kellett.

Motorok A teljesen új platformhoz méltóan a Mondeo a Ford akkor teljesen új Zetec motor-jait kapta, ami elõször az 1991-ben kijött Ford Escort átdolgozott változatában volt látható. Három változata volt a 16 szelepes Zetec motornak. Az 1597 cm3-es válto-zat (90 le) az Escortból, az 1796 ccm-es (115 le) is már megtalálható volt korábban az Escort Si változatában (esetenként 130 lovas változatban), és egy új 136 lóerõs 2,0 literes (1988 cm3) változatot is útjára bocsátottak. A Zetec motorok alternativája volt az ENDURA-D 1.8 (1753 cm3) turbódízel erõmû. Ez a motor az 1,6 literes to-vábbfejlesztett változata, amit a Fiestában, az Escortban, az Orionban és még má-sutt is használtak. Habár ez egy jó motor, mégsem úgy nézett ki, hogy erõs ver-senytársa lehet más európai dízel motoroknak, mint például a Peugeot által gyár-tottaknak. A Ford dízel erõforrása és a versenytársaké közötti különbség óriási volt, mikor 2000-ben egy idõre megvált ettõl a motortól. (Késõbb magas nyomású, közvetlen befecskendezési rendszert kapott, valamint a tddi elnevezést, de a Mondeóban még nem, hanem csak a Fiestában és a Focusban láthattuk újra. Ez-után megkapta a közös nyomócsöves rendszert: TDCi, és a 4-es Mondeóban is megtalálhatjuk). Egy kevésbé népszerû motort (Angliában és Írországban) vezetett be a Ford 1994-ben Duratec néven, 170 lóerõs, 2,5 L-es 24 szelepes V6-os formában (2544 cm3), elsõsorban azokon a piacokon, ahol a négyhengeres motorok nem voltak any-nyira kedveltek, illetve az igényes, felsõkategóriás vágyú európai vásárlóknak. Ezt a motort, ami elõször a Mondeo észak-amerikai testvérében a Contourban jelent meg, jellemzi a sima járás és csendes mûködés, lánchajtású vezérmûtengely és a képesség, hogy a motor beéri a 24 szelep felével is alacsony fordulatszámon. Üzemanyagtakarékos volt, és az automata váltóval szerelt példányok menettulaj-donságai alig gyengébbek, mint a kézi váltóval szerelt társaié. Ez a motor eredeti-leg 24V néven szerepelt (abban az idõben, amikor a szelepszám volt a mértékadó), de késõbb már a jobban hangzó V6-os nevet kapta. Ezt a motort használták 1997-ben is, amikor bevezették az új ST márkát mint a Mondeo új a zászlóshajóját, az ST24-et. A motor teljesítménye maradt 170 lóerõ, ugyanaz mint a többi 2,5-ös mo-toros modell esetében, de az ST kapott egyedi beltér kialakítást-kárpitozást, egyedi 16” könnyûfém keréktárcsákat és teljes RSA (Rally Sport megjelenés) külsõ optikát alapfelszereltségként. Ezen optika nem volt kötelezõ, a listán mint törölhetõ opció szerepelt azon kuncsaftoknak, akik nem akarták szériafelszereltségként. Ezt a mo-dellt késõbb leváltotta az ST200-as 2000-ben, egy módosított V6-os Duratec motor-változattal (2495 cm3), aminek a motorháza alá 207 vad csikót tereltek be. Habár ezen modellek egyike sem kelt el nagy mennyiségben, a marketing volt a fontos a Ford számára, hogy bevezesse az ST-t a köztudatba, mint egy olyan dolgot, amit nem láttak az XR modell nyolcvanas évekbeli halála óta.

Vegyes értékesítési siker A Ford Contour az amerikai megfelelõje egy Ford Mondeo 2.0 16V LX modellnek. Európában a Mondeo volt kikáltva a kategória vezetõjének, és megválasztották az Év Autójának 1994-ben. A ráncfelvarrt változatatot (MKII) 1996 októberében bocsá-tották útjára, és a Mondeo legnagyobb kritika általi hibáját volt hivatott javítani, nevezetesen a túl visszafogott stílust, a fényszórók rossz teljesítményét és a szûk hátsó lábteret. A felszereltségi szint csökkentése abban az idõben (pl. a légkondici-onáló és könnyûfém felnik opcionálisan lettek választhatók a brit Ghia modellek esetében) jelezte a Ford azon vágyát, hogy csökkentse a költségeket és ezáltal meg-térülhessen egy része az eredeti tervezésbe befektetett hatalmas összegnek. A felszereltségi szinteket ismét felemelték 1998-ban, amikor közeledett a Mondeo le-váltása. A Ford gyorsan piacra dobta a 2.0l Zetec motorral ellátott négykerék-meghajtású modelljét. Az idõzítés nem volt ideális, mivel a négykerék-hajtás már a nagy SUV-ok szinonimájává vált, mint pl. a Land Rover Discovery, és egyre inkább szûkült a négykerék-meghajtású szedánok piaca. Az emberek inkább egy teljes értékû SUV-ot vásároltak a jobb vontatási lehetõségek, és nem kis mértékben azért, mert a SUV-ok egyre népszerûbbek lettek. Európában a Mondeo nagy márkának tekinthetõ, de más piacokon, mint például az Egyesült Államokban és Ausztráliá-ban, mert nem muzsikált túl jól, mivel voltak nagyobb modellek, amelyek már erõsebb márka iránti lojalitással és jobb ár-érték aránnyal rendelkeztek. A Ford azt állította, hogy ez egy „világ autó”, de egy levélben, amit egy Ford értékasítõ kül-dött az Autocar magazinnak az Egyesült Királyságban, azzal vágott vissza Melyik világnak volt tervezve? Emiatt a Contour és a Mystique népszerûtlennek bizonyult az amerikai vásárlók körében. Míg a Contour értékesítése átlagos volt, addig a Mystique besült.

Mk III (2000-2007)

2000 októberében bocsátották útjára a harmadik generációs Mondeót, ami jóval nagyobb volt, mint elõdje, de még mindig az elsõ generáció alapján és futómûvén nyugodott. Bár a Ford lemondott a New Edge design témájáról a Mondeo Mk III esetében, még mindig utalt néhány stílusjegye a Focus elsõ verziójára. A régi autók két legnagyobb gyengesége a szerény hátsó lábtér és a nem versenyképes dízel vál-tozat, amik miatt lett a nagyobb tengelytáv és az új Duratorq dízelmotor. A Ford nagy figyelmet fordított az Mk III belsejének kidolgozására, és az elsõ gyártó volt, aki reagált a Volkswagen által meghatározott új szabványra. A Ford eltekintett az amerikai lekerekített stílusú belsõrõl, ami az elsõ generáció sajátossága volt, és ki-fejlesztett egy józanabb „germán” stílust, amely nemcsak bonyolultabbnak tûnt, de ami még fontosabb, hogy a jobb minõségû anyagok használata következtében jóval drágább lett. Mint elõdje esetében, a passzív biztonság volt a fõ értékesítési szem-pont a 2000-es Mondeo esetében is. Egy még erõsebb karosszériával a Ford bemu-tatta az úgynevezett „Intelligens Védelmi Rendszer”-t (IPS), amely egy neurális hálózaton alapuló szenzorokat használt arra, hogy a védelmi eszközök legjobb kombinációját (hagyományos elsõ légzsákok, oldal légzsákok és függönylégzsák-ok) valósítsa meg egy ütközés alkalmával. Az aktív biztonság fokozása érdekében, az összes modell fel volt szerelve blokkolásgátlóval, elektronikus fékerõ-elosztóval, ezen felül opcióként választható volt az elektronikus stabilitási program (ESP) is.

Motorok Az Mk III az 1,6 L Zetec motort nem vette át az elõzõ verzióktól, míg a 1,8 és 2,0 literes motorokat erõteljesen átdolgozták és átnevezték Duratec-nek. A standard 2,5 literes V6-os motort is átvették, majd készült egy 3,0 literes motor (226 lóerõ), és ez került az ST220 modellbe. A régi ENDURA 1,8 l turbódízel motort sem rakták be, és a helyébe egy sokkal kifinomultabb 2,0 literes Duratorq közvetlen befecskendezésû (TDDi) egység került, fix és változó geometriájú turbofeltöltõvel. Ez az intelligens turbórendszer még lehetõvé tesz egy bizonyos mennyiségû túltöl-tést, ami még 10% plusz nyomatékot ad egy rövid idõre. Késõbb ez a motor közös nyomócsöves befecskendezést kapott (TDCi) amely a piacon az elsõ közös nyomó-csöves motor. A paraméterei nagyon meggyõzõek, 130 lóerõ 330 (350) Nm. Ez a motor Ford berkeken belül „Puma” típusú Duratorq-ként ismert, elõször a Tran-zitban volt látható, persze a teherszállító igényei szerint optimalizálva. Egy új au-tomatikus sebességváltómû lett hozzátéve, az úgynevezett Durashift egység. Ez az egység öt sebességes volt, és tudott manuálisan és automata üzemmódban is mûködni, mely elérhetõ volt a V6-os számára is. 2004-ben a Mondeo kapott egy faceliftet, az új modellek a nagyobb króm méhsejt-hûtõmaszkról voltak azonosítha-tók, az új központi vezérlõpanel is magasabb minõségû anyagokból készült és má-sik elektronikus klímavezérlést tartalmazott. Választható volt a szabvány Ford rá-dió, a Sony rádió, vagy a mûholdas navigációval rendelkezõ rádió/CD-lejátszó, ez utóbbi a klímaberendezéssel volt egybeépítve, hogy helyet spóroljanak. A Durashift automataváltó már elérhetõ lett kormányváltóval is. A benzinmotorok is átestek egy felújításon – és bevezetésre került az új SCi (közvetlen befecskendezésû) változata a 1,8 literes Duratec motornak, amely 4 kW-tal (5 lóerõ) többet tudott, mint a standard egység. Ezen kívül a felszereltséget is korszerûsítették az egész tartományban – a tempomat és a fedélzeti számítógép már alapfelszereltség minden modellváltozatban. 2005-ben két új Duratorq közvet-len befecskendezésû (TDCi) motort tettek elérhetõvé a modellpalettán, a 2,2 literes 114 kW (155 lóerõ) verziót, és egy visszafogott 2,0 literes, 65 kW (90 lóerõ) egysé-get. Rádaásul a biztonsági öv figyelmeztetõ rendszert is hozzáadták alapfelszerelt-ségként, egy hallható/látható figyelmeztetõ jel emlékezteti a vezetõt, hogy csatolja be a biztonsági övet. A kinézetet is frissítették, a legjelentõsebb különbség a hátsó lámpáknál látható.

Mk IV (2007)

A 2007-es Ford Mondeót 2006. szeptember 30-án mutatták be a párizsi Motor Show keretében. A negyedik generációs Mondeo (kódnév: CD345) ahogy az várható volt, 2007-ben jelent meg, a Volvóval közösen kifejlesztett EUCD alapokon. Ez ugyanaz az alap, amit az új nagy MPV-knél – a Galaxy-nál és az S-MAX-nál is használtak –, de nem egyezik az észak-amerikai Ford Fusioné-val vagy a Japánban készített Mazda 6-oséval. Néhány Volvónak is alapjául szolgál ez a platform, az új Land Rover Freelander, és még az új Jaguar X-Type is erre épül. Az új Mondeo felhasznált né-hány külsõ stíluselemet a 2005-ös frankfurti Motor Show keretében bemutatott, mint a cég új családi megjelenésû Iosis koncepciójából. Az új platform lehetõvé te-szi a Volvo öthengeres motorjának használatát, ami már megtalálható a Focus ST és az S-Max modellekben is. A benzines motorválaszték tartalmazza az új 1,8 lite-res közvetlen benzinbefecskendezéses 130 lóerõs SCi egységet, a 2 literest (145 lóerõ), és a 2,5 literes, öthengeres turbofeltöltõs 220 lóerõs egységet. A gázolajjal üzemelõ motorok között a PSA-val közösen kifejlesztett 2 literes (140, majd 163 lóerõ) egységet, és a 2,2 literes 175 lóerõs verziót. A Mondeo megkapja az új elektro-hidraulikus kormánymûvet, amit elõször a C-MAX-ban használtak, hogy megkönnyítse és precízebbé tegye a kormányzást, segítse az üzemanyag megtaka-rítást. Egy promóciós kezdeményezés tette a Mondeo IV-et James Bond autójává egy mellékjelenetben a Casino Royale filmben, bemutatva az új modellt a nagykö-zönségnek 2006 novemberében a film megjelenésének napján. A Ford-csoport mo-delljei kiemelkedõek a Bond-franchise-ban a 2002-es „Die Another Day” óta, annak fõszerepében egy Aston Martin, a Jaguar kabrió és egy Ford Thunderbird jármûvekkel.

Motorsport A Mondeo a Brit Túraautó Bajnokságban (BTCC) versenyzett 1993 és 2000 között. Az autók, amiket a korábbi versenysorozat bajnoka Andy Rouse készített, csak az 1993-as szezon 8. fordulójában, a Wales-i Pembrey-ben léptek színre. Rouse és Paul Radisich voltak a jármûvezetõk a Mondeo elsõ szezonjában. A Ford gyári szponzo-rált csapattal nevezett, Ford Team Mondeo néven, és nyolc szezonon keresztül vol-tak jelen a szériában. 2000-ben a csapat kettõrõl 3 autóra bõvûlt, mikor Alain Menu és Anthony Reid versenyzõ is csatlakozott, és az 1998-as sorozatban bajnok Richard Rydell is, aki a feloszlott Volvo-csapatból érkezett. A csapat uralta a 2000-es szezont, az elsõ három helyen végezték a világbajnokságot (Menü-Reid-Rydell), és megnyerte a gyártók világbajnokságát is a megdöbbentõ 104 ponttal. A 2000-es szezon után A BTCC teljes felülvizsgálatát követõen a Supertouring szabályok át-alakítását követõen a sorozat elmozdult a könnyebb és kevésbé költséges kompakt versenyautók irányába a közepes méretû szedánokkal ellenében. A Ford már nem vett részt a BTCC 2001-es kiírásában.

Díjak 1994 Európai Év Autója 1997 Top 10 listában, a legmegbízhatóbb a Nagy-Britanniában gyártott autók kö-zött. 1998 A legnagyobb számban értékesített családi autó az Egyesült Királyságban. 1999 Az év legmegbízhatóbb autója. 2001 Év Autója a teljesítmény és a megbízhatóság listában. 2002 Ghia X és az ST, díj a Legtekintélyesebb Családi Autó Európában. 2005 „Kiváló” díj az NCAP törésteszten.

Forrás: www.fordmondeoownersclub.co.uk