GPS-Navigáció

Ennyit látni mindössze a megtáplálásból!
Nincs a középkonzol előtt keresztbe menő kábel,nincs lifegés-lafogás,és ehhez hasonló negatív dolgok.
Azért nem építettem be fixen,mert alkalmilag más autóba is viszem magammal a GPS rendszert.
Ilyenkor lekapom a tapadókorongos tartót,kihúzom a tápot a szivargyújtóból és kész!-:)
 
 
 

Miért nem csinálsz fixen beépített GPS-t? Egész jó árba vannak, az antennát fixen kihelyezed valahova, pl. elöl az ablaktörlő alatti szellöző alá, mindig kap 12V-ot ez is, állandóan vételen van, és Blue-n adja a jeleneket a PDA-nak.

Van nekem egy bluetooth- os GPS- em is (Royaltek X-mini, nagyon jó), csak a PDA bluetooth manager-e nem túl jó, sokszor eldobja a kapcsolatot a GPS- szel, nem akartam tovább kínlódni, és beújítottam egy kábelest. Majd legközelebb beépíttetek, ez jó ötlet. De ha állandóan áram alatt van, nem szedi le az akkut?

Nem zavaró itt? Nekem az MK3-ba már gyárilag is kicsi a lábtér, az MK2-be nagyobb volt. Én már akaratlanuk is szétrugtam azt a kárpit darabot, ami a pedálok felett van. :/ Egyszerűen kicsi ott a hely.

Háááááát,nem tudom neked mekkora lábad van?-:))
Én a magam 45-ös méretével mégcsak meg sem érintettem,nemhogy esetleg lerúgjam!-:))))
 
Én már akaratlanuk is szétrugtam azt a kárpit darabot, ami a pedálok felett van.  
PDA-zás közben?
 
De a tréfát félretéve az a kárpitdarab lehet,hogy útban van,de ez az aljzat,ott a sarokban egyáltalán nem zavaró!

Háááááát,nem tudom neked mekkora lábad van?-:))
Én a magam 45-ös méretével mégcsak meg sem érintettem,nemhogy esetleg lerúgjam!-:))))
 
Én már akaratlanuk is szétrugtam azt a kárpit darabot, ami a pedálok felett van.  
PDA-zás közben?
 
De a tréfát félretéve az a kárpitdarab lehet,hogy útban van,de ez az aljzat,ott a sarokban egyáltalán nem zavaró!

Zsoel,
A tápot honnét vittétek a dupla aljzathoz?

[Scratch]

Van nekem egy bluetooth- os GPS- em is (Royaltek X-mini, nagyon jó), csak a PDA bluetooth manager-e nem túl jó, sokszor eldobja a kapcsolatot a GPS- szel, nem akartam tovább kínlódni, és beújítottam egy kábelest. Majd legközelebb beépíttetek, ez jó ötlet. De ha állandóan áram alatt van, nem szedi le az akkut?

Ja ja, a HP PDA-k a problémával küzdenek Blue területén. Én mindig mondtam, hogy ezt a márkát annyira nem kell eröltetni. De van már valami patch ami ezt a gyári hibát megoldja.
Nem sokat fogyasztanak ezek, de lehet van bennük valami védelem is. Ha megtalálom újra a termék oldalát beteszem ide.

[Scratch]

Háááááát,nem tudom neked mekkora lábad van?-:))
Én a magam 45-ös méretével mégcsak meg sem érintettem,nemhogy esetleg lerúgjam!-:))))
 
Én már akaratlanuk is szétrugtam azt a kárpit darabot, ami a pedálok felett van.  
PDA-zás közben?
 
De a tréfát félretéve az a kárpitdarab lehet,hogy útban van,de ez az aljzat,ott a sarokban egyáltalán nem zavaró!

Zsoel,
A tápot honnét vittétek a dupla aljzathoz?

Tomi! Nekem is lassan készen lesz a fix beépítés, a kábelt már megvettem, majd megmutatom a megoldást, ha érdekel.

Zsoel,
A tápot honnét vittétek a dupla aljzathoz?

Én gyújtásra kértem a bekötést,így a megoldás egyedi lett.
De ha állandó fix 12 volt jó neked,akkor a gyári szivargyújtóról a legegyszerűbb.

[Scratch]

Én gyújtásra kértem a bekötést,így a megoldás egyedi lett.
De ha állandó fix 12 volt jó neked,akkor a gyári szivargyújtóról a legegyszerűbb.

Jó az, ha minden indításnál rátöltöget? :/

[Angel]

Az Airis az irda-t kiveve teljesen megegyezik a Mio P550-es geppel, csak eppen ez utobbi brutto 120e, mig az Airis-t ehhez kepest nevetseges 76e-ert aruljak. Azert ez kemenyen 44e ft kulonbseg !
 
Osszehasonlitottam ezt az Airis T620-at a Mio P550 es az Asus 636N-el es meg igy is az Airis eri meg jobban...A 636N-t 105e-ert vesztegetik, ami a procin kivul az irda-ban kulonbozik az Airis-tol, de meg ezis 29e forintos kulonbseg az Airis javara...Ennek tenyleg nagyon jo ara van !
 
Itt van rola egy rovidke teszt:
 
Airis T620

A proci az asusban majd másfélszer akkora frekin működik (ami persze nem feltétlenül utal a sebességre), de az artrisnak egy baja van, hogy a macska hátsója se hallott róla. Nekem sajnos számít... de azért pl a hp-t én nem szólnám le, mert szerintem az finoman szólva nagyobb múlttal rendelkezik, mint a mostani pda-k szinte bármelyike... na mind1.

A proci az asusban majd másfélszer akkora frekin működik (ami persze nem feltétlenül utal a sebességre), de az artrisnak egy baja van, hogy a macska hátsója se hallott róla. Nekem sajnos számít... de azért pl a hp-t én nem szólnám le, mert szerintem az finoman szólva nagyobb múlttal rendelkezik, mint a mostani pda-k szinte bármelyike... na mind1.

Én most egy hétig használtam Airis T620-ast. A készülékház elég gagyi műanyagból készült, enyhén Sokol rádiós feeling mondjuk egy Asus, vagy Fujitsu-Siemens után. A gyártó amúgy spanyol.  
 
Az ár/teljesítmény mutatója viszont teljesen korrekt, ilyen olcsón manapság nehéz Wi-Fi-s, BT-s, GPS-es PDA-t vásárolni. Szóval...

[zacci]

Angel,
 
Persze az Asus joval nagyobb nev, mint ezaz Airis izemicsoda, meg akar a siemens, de a nev sok esetben azt jelenti, hogy tobbet kell fizetni ugyanazert a tudasert. De ha a nev szamit, akkor mar inkabb vennek Garmin-t, mint barmi mast, pedig az kevesbe ismert, mint az Asus vagy siemens. En azon akadtam ki, hogy ennyire olcso, es hogy MIO a bele...Most az Auchanban lehet kapni MIO P350-est 83e-ert. Kulsoleg ugyan ugy nez ki, mint az Airis, viszont nincs benne wifi meg kek fog. Az airis-t meg kb. 50-55k korul be tudnam szerezni, ami nagyon barati ar. Ez meg baratok kozt is 28k-val olcsobb, raadasul a MIO P550-es belet tartalmazza.  
Az Asus 636N-nek csak 15Mhz-el nagyobb procija van, mint az Airisnak, tehat nem ertem hol van eza majd masfelszeres freki kulonbseg ? Persze, ennek sincs sok koze a valosaghoz, mert a MHz nem minden esetben szamit. Foleg nem Mhz hajszolo intelnel
Ami viszont erdekes, hogy a samsung prociban ARM mag van, ami viszont koztudott, hogy egy teljesen mas szint, mint az intel. Persze ettol meg lehet xar, de bizom az ARM kepessegeiben...
Mindenesetre nezegettem teszteket, es 400Mhz-es mezonyben teljesen jo helyen allt a samsung procija. Pedig elvileg a samsungban csak 2x16k cache van, mig az intelben 2x32k. Ezexerint ennyivel erosebb a mag...
A HP-t meg nem szoltam le. Soot meg sem emlitettem Bar nem tartom nagy durranasnak mint PDA gyarto. MIO jobbabb nala, pedig nem rendelkezik akkora multtal...szal eza nagy mult dolog kb. semmit sem szamit.

[zacci]

Srac,
 
Es mar nincs nalad a cucc ? Nemtod elhozni ma a lurdyba ? ) Jo lenne latni eloben...
Ar/teljesitmeny mutatoban gyakorlatilag nincs ellenfele. Ami ennyit tud az 100e-nel kezdodik.
Es milyen volt maga a cucc mukodes kozben ?
Most vagy N560 vagy ezaz Airis kozott vacilalok. Arban oriasi a kulonbseg es nemtom, hogy a kijelzo meg a nagyobb proci er-e ennyit...A tobbi szoba sem johet, mert akkor mar egyertelmuen az Airis. Illetve neztem meg a HP rx5900-as gepet, amiben 2gigz ram van, de ha jol latom akkor meg itthon nem kaphato, es a kinti ara is 100 felett van...

Angel,
 
Persze az Asus joval nagyobb nev, mint ezaz Airis izemicsoda, meg akar a siemens, de a nev sok esetben azt jelenti, hogy tobbet kell fizetni ugyanazert a tudasert. De ha a nev szamit, akkor mar inkabb vennek Garmin-t, mint barmi mast, pedig az kevesbe ismert, mint az Asus vagy siemens. En azon akadtam ki, hogy ennyire olcso, es hogy MIO a bele...Most az Auchanban lehet kapni MIO P350-est 83e-ert. Kulsoleg ugyan ugy nez ki, mint az Airis, viszont nincs benne wifi meg kek fog. Az airis-t meg kb. 50-55k korul be tudnam szerezni, ami nagyon barati ar. Ez meg baratok kozt is 28k-val olcsobb, raadasul a MIO P550-es belet tartalmazza.  
Az Asus 636N-nek csak 15Mhz-el nagyobb procija van, mint az Airisnak, tehat nem ertem hol van eza majd masfelszeres freki kulonbseg ? Persze, ennek sincs sok koze a valosaghoz, mert a MHz nem minden esetben szamit. Foleg nem Mhz hajszolo intelnel
Ami viszont erdekes, hogy a samsung prociban ARM mag van, ami viszont koztudott, hogy egy teljesen mas szint, mint az intel. Persze ettol meg lehet xar, de bizom az ARM kepessegeiben...
Mindenesetre nezegettem teszteket, es 400Mhz-es mezonyben teljesen jo helyen allt a samsung procija. Pedig elvileg a samsungban csak 2x16k cache van, mig az intelben 2x32k. Ezexerint ennyivel erosebb a mag...
A HP-t meg nem szoltam le. Soot meg sem emlitettem Bar nem tartom nagy durranasnak mint PDA gyarto. MIO jobbabb nala, pedig nem rendelkezik akkora multtal...szal eza nagy mult dolog kb. semmit sem szamit.

Az Intel XScale procik is ARM magra épülnek.
 
Egy 300 MHz-es Samsung S3C2440 körülbelül úgy teljesít, mint egy 400 MHz-es Intel XScale PXA270, egy 400 MHz-es Samsung S3C2440 pedig nagyjából úgy, mint egy 520 MHz-es Intel

[Angel]

Srac,
 
Es mar nincs nalad a cucc ? Nemtod elhozni ma a lurdyba ? ) Jo lenne latni eloben...
Ar/teljesitmeny mutatoban gyakorlatilag nincs ellenfele. Ami ennyit tud az 100e-nel kezdodik.
Es milyen volt maga a cucc mukodes kozben ?
Most vagy N560 vagy ezaz Airis kozott vacilalok. Arban oriasi a kulonbseg es nemtom, hogy a kijelzo meg a nagyobb proci er-e ennyit...A tobbi szoba sem johet, mert akkor mar egyertelmuen az Airis. Illetve neztem meg a HP rx5900-as gepet, amiben 2gigz ram van, de ha jol latom akkor meg itthon nem kaphato, es a kinti ara is 100 felett van...

Szerintem a kijelző nem ér annyit. A siemens jóval drágább... én is két gép között vacilláltam, az asus és a siemens 560 között, és szerintem bőven elég, amit az olcsóbb tud.
A másik, ami még tetszett, a hp 4700, de azt sajnos nem lehet kapni, csak használtban.

Srac,
 
Es mar nincs nalad a cucc ? Nemtod elhozni ma a lurdyba ? ) Jo lenne latni eloben...
Ar/teljesitmeny mutatoban gyakorlatilag nincs ellenfele. Ami ennyit tud az 100e-nel kezdodik.
Es milyen volt maga a cucc mukodes kozben ?
Most vagy N560 vagy ezaz Airis kozott vacilalok. Arban oriasi a kulonbseg es nemtom, hogy a kijelzo meg a nagyobb proci er-e ennyit...A tobbi szoba sem johet, mert akkor mar egyertelmuen az Airis. Illetve neztem meg a HP rx5900-as gepet, amiben 2gigz ram van, de ha jol latom akkor meg itthon nem kaphato, es a kinti ara is 100 felett van...

Viszek vagy 8-10 érdekes készüléket ma a Lurdy-ba, de az Airis T620 sajnos már nincs nálam
 
Ez az Airis valami olyan dolog, hogy ha nem számít annyira a minőségi kialakítás, akkor kiváló választás lehet, mert verhetetlen az ár/teljesítmény mutatója. Viszont például ha zavar, hogy a ceruzát alig lehet kirángatni a helyéről, akkor nem Neked való. Az én tesztpéldányom sajna ilyen volt. Ja és az is csak hónapok múlva fog kiderülni, hogy hosszú távon mennyire életképes, megbízható a ketyere.  
 
(nálam járt egyébként a Glofiish X500-as (Eten) GPS-mobil-PDA is, na az nagyon meggyőző volt, egyszerűen szuper: kicsi és rengeteget tud!)

[zacci]

Aza bajom, hogy ma meg nem talatam a olyan gepet, ami tokeletesen megfelelne az igenyeimnek. Az n560 all ehhez a legkozelebb, de eleg dragacska meg okos aron is, es a csatlakozoja nem valami bizalomgerjeszto, hat meg a markaneve Asus biztos jo, de ecceruen nem teccik, es tudasahoz kepest draga. Ami meg teccett aza HP rx5900, mert az olyan PNA formaju PDA, de hat a fene tudja...
Lehet megunom a keresgelest es beruhazok egy ilyen olcso Airis xarra...Vegulis atgondoltam a dolgot, es igazabol foleg navigaciora hasznalnam, de persze legyen benne legalabb wifi...Nem ecceru a dolog...

[zacci]

srac,
 
ok, kivancsi vagyok milyen cuccokat hozol...Esetleg RX5900 ?
 
Az airis szerintem eppen anyira lesz megbizhato, mint a MIO P350/P550, mivel a bele ugyanaz. Az Airis tartoja mennyire volt hasznalhato/stabil ?

srac,
 
ok, kivancsi vagyok milyen cuccokat hozol...Esetleg RX5900 ?
 
Az airis szerintem eppen anyira lesz megbizhato, mint a MIO P350/P550, mivel a bele ugyanaz. Az Airis tartoja mennyire volt hasznalhato/stabil ?

Hát legyen igazad, és legyen Mio-szintű megbízhatósága az Airis-nak - no majd idővel kiderül. Az autós tartóját nem próbáltam ki a cuccnak.

[zacci]

srac,
 
Es mennyire volt jo hasznalat kozben ? pl. milyen gyakran fagyogatott, es mennyire volt hasznalhato a GPS resze ? A wifi reszet is probaltad ?

Nekem nekem 168MHzes Texas procis Ipaqom van telefonnal, wifivel, BT egyebek h6340es megfelelő, nem nyomkodom éjjel nappal

srac,
 
Es mennyire volt jo hasznalat kozben ? pl. milyen gyakran fagyogatott, es mennyire volt hasznalhato a GPS resze ? A wifi reszet is probaltad ?

Használat közben minden tekintetben abszolút korrekt módon viselkedett. A GPS villámgyorsan befogta a műhódokat és még lakáson belül is vette a jelet. A Wi-Fi is pöpec.

[zacci]

Srac,
 
Thx !

[Scratch]

Angel,
 
Persze az Asus joval nagyobb nev, mint ezaz Airis izemicsoda, meg akar a siemens, de a nev sok esetben azt jelenti, hogy tobbet kell fizetni ugyanazert a tudasert. De ha a nev szamit, akkor mar inkabb vennek Garmin-t, mint barmi mast, pedig az kevesbe ismert, mint az Asus vagy siemens. En azon akadtam ki, hogy ennyire olcso, es hogy MIO a bele...Most az Auchanban lehet kapni MIO P350-est 83e-ert. Kulsoleg ugyan ugy nez ki, mint az Airis, viszont nincs benne wifi meg kek fog. Az airis-t meg kb. 50-55k korul be tudnam szerezni, ami nagyon barati ar. Ez meg baratok kozt is 28k-val olcsobb, raadasul a MIO P550-es belet tartalmazza.  
Az Asus 636N-nek csak 15Mhz-el nagyobb procija van, mint az Airisnak, tehat nem ertem hol van eza majd masfelszeres freki kulonbseg ? Persze, ennek sincs sok koze a valosaghoz, mert a MHz nem minden esetben szamit. Foleg nem Mhz hajszolo intelnel
Ami viszont erdekes, hogy a samsung prociban ARM mag van, ami viszont koztudott, hogy egy teljesen mas szint, mint az intel. Persze ettol meg lehet xar, de bizom az ARM kepessegeiben...
Mindenesetre nezegettem teszteket, es 400Mhz-es mezonyben teljesen jo helyen allt a samsung procija. Pedig elvileg a samsungban csak 2x16k cache van, mig az intelben 2x32k. Ezexerint ennyivel erosebb a mag...
A HP-t meg nem szoltam le. Soot meg sem emlitettem Bar nem tartom nagy durranasnak mint PDA gyarto. MIO jobbabb nala, pedig nem rendelkezik akkora multtal...szal eza nagy mult dolog kb. semmit sem szamit.

A nagyobb név, sokszor nagyobb tapasztalatot is jelent.
Nem 15, hanem 16MHz-el jöbb az Asus.
Viszont abba egyetértünk, hogy inkább Mio, mint HP!

[Scratch]

Az Intel XScale procik is ARM magra épülnek.
 
Egy 300 MHz-es Samsung S3C2440 körülbelül úgy teljesít, mint egy 400 MHz-es Intel XScale PXA270, egy 400 MHz-es Samsung S3C2440 pedig nagyjából úgy, mint egy 520 MHz-es Intel

Birom ezt mikor jönnek az AMD-sek is, hogy a 2,4-es AMD, 3,0-s Intel-nek felel meg, stb... Én mindig nevetek rajtuk, hogy akkor miért nem az van ráírva a 2,4 helyett, hogy 3,0, aztán csak jön a fejvakarás.

[Scratch]

Aza bajom, hogy ma meg nem talatam a olyan gepet, ami tokeletesen megfelelne az igenyeimnek. Az n560 all ehhez a legkozelebb, de eleg dragacska meg okos aron is, es a csatlakozoja nem valami bizalomgerjeszto, hat meg a markaneve Asus biztos jo, de ecceruen nem teccik, es tudasahoz kepest draga. Ami meg teccett aza HP rx5900, mert az olyan PNA formaju PDA, de hat a fene tudja...
Lehet megunom a keresgelest es beruhazok egy ilyen olcso Airis xarra...Vegulis atgondoltam a dolgot, es igazabol foleg navigaciora hasznalnam, de persze legyen benne legalabb wifi...Nem ecceru a dolog...

Szerintem tapizz meg egy Asus-t, a képeken nem valami szép, de élőbe jó!

[Scratch]

Aki PDA-t tervez venni, nézze meg a Dell Axim X51v-t is, nagyon finom kis darab, csak GPS nincs benne.

hát ja az asus p525 fasza kis gép de nincs benne gps...,de viszont a EZ jo kis gép,csak kicsit drága~170ft

hát ja az asus p525 fasza kis gép de nincs benne gps...,de viszont a EZ jo kis gép,csak kicsit drága~170ft

bocsi 170eft...

[zacci]

Scratch,
 
Neeem. Az AMD-re az Intelnek megfelelo szamot irnak. Tehat egy 3000+ AMD az Intel 3gigzes procijanak felel meg, de valojaban azaz AMD csak 2.x gigzen ketyeg. Marketing...
Az en 1.8gigzen ketyego Athlon XP-m 2500+ neven fut, tehat ez egy 2.5gigzen uzemelo intel P4nek felel meg.

[Scratch]

Scratch,
 
Neeem. Az AMD-re az Intelnek megfelelo szamot irnak. Tehat egy 3000+ AMD az Intel 3gigzes procijanak felel meg, de valojaban azaz AMD csak 2.x gigzen ketyeg. Marketing...
Az en 1.8gigzen ketyego Athlon XP-m 2500+ neven fut, tehat ez egy 2.5gigzen uzemelo intel P4nek felel meg.

Ez csak rizsa szerintem.

Ez csak rizsa szerintem.

jol irja zacci,mivel a köztudattban az intel számitásai  terjedtek el igy ahoz viszonyitanak a proci sebességnél,holott a tényleges frekvencia kevesebb az AMD-nél,igty kevesebb energiat hasznal,kevesebb hö termelödik...

Jó az, ha minden indításnál rátöltöget? :/

Nekem nem kell állandóan töltögetni a szivargyújtóról,ugyanis a HP 4700-as az eddigi tapasztalatok szerint 4 órát simán kibír az IGO használat mellett.
Igy a szivargyújtó csak egy tartalék,hiszen mindíg feltöltött PDA-val indulok el.
A GPS antenna 17 órát bír,nem véletlen  benne a nagy akksi.
 
Szóval én általában töltő nélkül használom.A dupla aljzat azért lett gyújtásra kötve,mert a gyári aljzat állandó tápot kap.
Igy van ilyen is+olyan is!-:)

[Scratch]

jol irja zacci,mivel a köztudattban az intel számitásai  terjedtek el igy ahoz viszonyitanak a proci sebességnél,holott a tényleges frekvencia kevesebb az AMD-nél,igty kevesebb energiat hasznal,kevesebb hö termelödik...

Azt mond meg nekem, ha van egy CPU órajel, amin megy, az egyiknek kevesebb, a másiknak több, akkor a kevesebb miért felel meg a többnek?
Ez most olyan, mintha én azt modanám egy Opel-esnek, hogy a Ford 2.0-ás motorja az Opel 2.5-ösnek felel meg.

[Scratch]

Nekem nem kell állandóan töltögetni a szivargyújtóról,ugyanis a HP 4700-as az eddigi tapasztalatok szerint 4 órát simán kibír az IGO használat mellett.
Igy a szivargyújtó csak egy tartalék,hiszen mindíg feltöltött PDA-val indulok el.
A GPS antenna 17 órát bír,nem véletlen  benne a nagy akksi.
 
Szóval én általában töltő nélkül használom.A dupla aljzat azért lett gyújtásra kötve,mert a gyári aljzat állandó tápot kap.
Igy van ilyen is+olyan is!-:)

[zacci]

Scratch,
 
Ez egy nagyon osszetett kerdes...
Aki erre pontos valaszt tud adni, az birtokaban van a tudasnak, amivel CPU-t kepes tervezni/epiteni. Jo CPU-t.
En csak par dolgot tudok elmondani, de ez boven eleg ahhoz, hogy a Mhz teveszmeket elhesegessuk...
 
Eloszoris 2 fele modon lehet egy CPU teljesitmenyet merni...Az egyik a tisztan CPU muveletek, a masik pedig mar egy osszetettebb rendszer szintu teljesitmeny, amiben mar nem csak a CPU a lenyeg, hanem a kore epitett alkatreszek sebessege, a rendszer architecturaja is.
De ha csak a CPU-ra koncentralunk, az sem ecceru feladat...
Alapvetoen az Intel kezdte el ezta Mhz oruletet azzal, hogy a CPU-it probalta minnel magasabb frekin hajtani, hogy aztan azt mondhassa, hogy az o procija a leggyorsabb. Az AMD picit maskent latta a dolgot...Tehat az intel es az AMD is alapvetoen mas utakon jar...Mig az intel a mennyiseget, addig az AMD a minoseget tartotta szem elott. Persze ez nem azt jelenti, hogy az AMD istenkhiraly, hanem csak azt, hogy az x86 fronton joval hatekonyabb magokat gyart, mint azintel. Nyilvan az AMD-nek nehez lett volna beadagolni a foldi halandonak, mint MI is vagyunk, annak ellenkezojet, amit az intel mar lenyomott a torkunkon. Nevezetesen azt, hogy nem a Mhz a lenyeg ! De mivel eccerubb a nepet Mhz-ekkel meggyozni, igy az AMD kitalalta azta marketing fogast, hogy a procikra nem a valos orajelet irjak, hanem azt, hogy az O xy procija mellik intel CPU-nak felel meg. Igy a user konnyen be tudta sorolni az AMD CPU-kat az Intel melle. Valojaban ez annyit jelent, mint amit mar elozoleg is irtam, hogy az AMD joval kisebb orajelu procikat gyartott Intel-nek megfelelo jelolessel. Es ezt nem azert tettek, mert at akartak verni a nepet, hanem azert mert a nep akarta ugy, hogy at legyenek verve. Ami valojaban nemis volt atveres, mert azok a CPU-k tenylegesen megfeleltek a konkurencia megfelelo procijainak, csak a valosagban kisebb frekin ketyegtek, es e kozben ugyan azt a teljesitmenyt hoztak, mint az Intel...Es hogy ez mitol lehet ?
roviden attol, hogy az AMD tud procit gyartani, marmint X86 szinten.
Egy porcesszor sebessege szamtalan dologtol fugg. Ott van peldaul a fajtaja Eloszoris ott van a mag (Risc/Cisc). Ha jol tervezik a magot, akkor kevesbe melegszik pl...Ha ugyesek, akkor 1 orajel ciklus alatt tobb utasitast tud verehajtani, mint a rivalis CPUja. Es ezaz ami alapvetoen meghatarozza egy proci teljesitmenyet. Az 1 orajel ciklus alatt vegrehajtott utasitasok szama. Ez persze azert nem ilyen ecceru, mert minden utasitas mas es mas orajel ciklus alatt tud vegrehajtodni. Mig egy eccerubb utasitas akar 1 orajel alatt mondjuk 2x is lefut, addig egy joval bonyolultabb utasitasnak akar mar 4 orajel ciklus szukseges, hogy lefusson. Tehat it mar eleg nagy kulonbsegeket lehet kikuszkodni...A masik fontos dolog a cache. A cache nagyon sokat dob, vagy ront egy CPU teljesitmenyen azonos orajel mellett. Csak nezzuk meg a cerka procikat...Ugyan akkora orajel mellett joval kissebb teljesitmenyre kepesek, mint a P4 nagyteso. Miert ? Mert egy cerka prociban akar fele annyi cache is lehet, mint a nagytesoban, raadasul az FSB is alacsonyabb. Tehat maris ott vagyunk, hogy 2 azonos markaju es uzemfrekvenciaju proci kozott is oriasi kulonbsegek vannak. Es itt meg csak Intel es Intel kulonbsegeket neztunk, nem pedig Intel vs AMD. Az sem mind1, hogy abba az L1, L2 cache-be milyen gyorsan kepes irni es onnan olvasni a CPU. Regen eleg gaz volt a procik cache kezelese, de ma mar azert jobb a helyzet.  
Tehat az L1, L2, L3 stb. cache is fontos meghatarozo tenyezoje a teljesitmenynek....De ez onmagaban szinten nem hatarozza meg egy CPU valos teljesitmenyet. Es akkor ott vannak azok a specko integralt feldolgozo egysegek, amik szinten a CPU teljesitmenyet hivatottak novelni. Erre nagyon jo pelda a PowerPC-kben alkalmazott Altivec egyseg, ami egy eleg specialis cucc a CPUban, es ha ezt kihasznalja egy program, akkor akar 4x-es sebesseget is kepes hozni a proci. De ugye vannak mindenfele featurek az Intel es az AMD procikban is, ami ugye szinten a teljesitmenyt novelik kisebb nagyobb sikerrel. Pl. 3Dnow, MMX, SSE2 stb...
Es akkor ott csucsul meg a CPU-ban egy floating Point Unit, vagyis FPU, ami ugye a lebegopontos szamitasokat vegzi, es ennek tervezese, megvalositasa es ezzel 1ut a teljesitmenye szinten meghatarozza egy CPU osszteljesitmenyet... Es maris ott tartunk, hogy milyen sok mindenbol all ossze egy CPU. Van benne ugye a mag, ami tartalmazz MMU-t, FPU egyseget, cache-t ami a mag jelentos reszet kepezi es ezeket az egysegeket egy belso busz koti ossze, ami bir egy fajta savszelesseggel. Ha eza savszelesseg kicsi, akkor hiaba a gyors cahe, vagy FPU, MMU, ha ecceruen az adatok nem birnak olyan gyorsan aramolni 1ik helyrol a masikra. Es aztan ugye a fedolgozott adatokat valahogy ki is kell juttatni a CPU-bol. Nah, ezt egy kulso buszon teszik (FSB), ami kapcsolodik (eszaki/deli, ezt a kettot mindig keverem) hidhoz (ha most a PCt vesszuk alapul), amin keresztul aztan elerjuk a rendszermemoriat, aminek a sebessege szinten kihat a CPU teljesitmenyere.
 
Talan a legjobbabb pelda erre az Auto.
Legyen mondjuk a motor a CPU. A beszivo/kipuf/uzemanyag ellato rendszer az FSB. A LE legyen a Mhz. A Nm pedig a Cache. A trubo pedig az FPU.
Ebben az esetben mi fogja meghatarozni az auto CPU eseteben a rendszer sebesseget/teljesitmenyet ? A leggyengebb lancszem...
Ez az autonal mi ? Sok minden lehet. A kaszni, motor, kipuf rendszer stb. De hogy pontosan ertsuk mitol lehet gyorsabb, egy kisebb orajelen hajtott CPU, vegyuk alapul a benya vs diesel kerdest...2.0i vs 2.0tdci
 
2.0i 145Le
2.0i 195Nm
2.0t 130Le
2.0t 3xxNm
 
Adott mondjuk az en verdam, amiben a mag jo gyors (LE), de relative keves benne a Nm (cache)
Van egy TDCI, amiben a mag kevesbe gyors (130Le), de hozza csaptak egy jo nagy adag cache-t (3xxNm), es mondjuk van emlitesremelto FPU is mellette (turbofeltolto)
 
Amig nincs komolyabban terhelve mind2 gep, addig szepen gurulnak, mondhatni nincs kulonbseg. Igen am, de kezdjuk el terhelni...
Ott egy domb, guruljunk fel...Az emelkedo a CPU-nak a feldolgozando adat mennyiseget jelenti. Nah, akkor toljuk neki az adatokat...Hoppaaaa a Mondim kezd lemaradni, mert nem kepes olyan gyorsan feldolgozni az adatokat, mert keves a cache (Nm), es a TDCI szepen elkezd elhuzni, mert abban meg tobb a cache (Nm), raadasul ott egy gyors FPU (turbo) es konyebben megbirkozik a feladattal...Erdekes ugye...Pedig mind2 Mondeo 2.0(ghz)-es...
Es akkor ez meg csak a core es core kozti kulonbseg volt. Az FSB (szivo/kipuf oldal stb.)sebessegerol meg nemis beszeltunk.
Es ugye hogyan lehet tuningolni 1 CPUt- ? Ugy ahogy egy autot. Megkeressuk a leggyengebb alotoelemet, es megprobalunk javitani rajta. Pl. nagyobb frekin hajtjuk a procit (tobb Le) vagy teszunk fel egy sport kipuf rendszert, amitol konnyebben lelegzik a gep (kulso/belso rendszerbusz tunning.)
Tehat lathatjuk, hogy a Mhz koran sem a lenyeg ! Persze szamit, de nem feltetlenul ez hatarozza meg egy CPU teljesitmenyet.
Az intelnek 1etlen egy jonak mondhato procija volt, az pediglen a P3. Bar azis igaz, hogy az nem a sajatja volt, mert tul keppen egy ARM mag kore apitett hw-es x86 emulaciot vegzo proci, de egyike volt a legjobb teljesitmeny/Mhz mutatoju intel nevu prociknak. ARM maggal...Ennyit az intelrol meg a proci gyartasrol...
Az intel Mhz oruleterol meg annyit, hogy anno a tervekben szerepelt a P4 10Ghz-is skalazhato tipusa. De mivel nem voltak kepesek ekkora Ghz-es procit gyartani, ert elakadtakolyan 3.8gigz kornyeken, igy belattak, hogy xar iranyba mentek es most tulkeppen sajat magukat hazutoljak meg azzal, hogy atneveztek az osszes Intel CPU-t...Es vajon mire ? Ghz-rol olyan tipusszamokra, amibol a laikus user nem jon ra, hogy az hany Ghz-en ketyeg, mert most mar valamiert az intelnek sem a Ghz a lenyeg...

[zacci]

huuvazzeg, de qrva hosszu lett...bocsi

[Scratch]

Scratch,
 
Ez egy nagyon osszetett kerdes...
Aki erre pontos valaszt tud adni, az birtokaban van a tudasnak, amivel CPU-t kepes tervezni/epiteni. Jo CPU-t.
En csak par dolgot tudok elmondani, de ez boven eleg ahhoz, hogy a Mhz teveszmeket elhesegessuk...
 
Eloszoris 2 fele modon lehet egy CPU teljesitmenyet merni...Az egyik a tisztan CPU muveletek, a masik pedig mar egy osszetettebb rendszer szintu teljesitmeny, amiben mar nem csak a CPU a lenyeg, hanem a kore epitett alkatreszek sebessege, a rendszer architecturaja is.
De ha csak a CPU-ra koncentralunk, az sem ecceru feladat...
Alapvetoen az Intel kezdte el ezta Mhz oruletet azzal, hogy a CPU-it probalta minnel magasabb frekin hajtani, hogy aztan azt mondhassa, hogy az o procija a leggyorsabb. Az AMD picit maskent latta a dolgot...Tehat az intel es az AMD is alapvetoen mas utakon jar...Mig az intel a mennyiseget, addig az AMD a minoseget tartotta szem elott. Persze ez nem azt jelenti, hogy az AMD istenkhiraly, hanem csak azt, hogy az x86 fronton joval hatekonyabb magokat gyart, mint azintel. Nyilvan az AMD-nek nehez lett volna beadagolni a foldi halandonak, mint MI is vagyunk, annak ellenkezojet, amit az intel mar lenyomott a torkunkon. Nevezetesen azt, hogy nem a Mhz a lenyeg ! De mivel eccerubb a nepet Mhz-ekkel meggyozni, igy az AMD kitalalta azta marketing fogast, hogy a procikra nem a valos orajelet irjak, hanem azt, hogy az O xy procija mellik intel CPU-nak felel meg. Igy a user konnyen be tudta sorolni az AMD CPU-kat az Intel melle. Valojaban ez annyit jelent, mint amit mar elozoleg is irtam, hogy az AMD joval kisebb orajelu procikat gyartott Intel-nek megfelelo jelolessel. Es ezt nem azert tettek, mert at akartak verni a nepet, hanem azert mert a nep akarta ugy, hogy at legyenek verve. Ami valojaban nemis volt atveres, mert azok a CPU-k tenylegesen megfeleltek a konkurencia megfelelo procijainak, csak a valosagban kisebb frekin ketyegtek, es e kozben ugyan azt a teljesitmenyt hoztak, mint az Intel...Es hogy ez mitol lehet ?
roviden attol, hogy az AMD tud procit gyartani, marmint X86 szinten.
Egy porcesszor sebessege szamtalan dologtol fugg. Ott van peldaul a fajtaja Eloszoris ott van a mag (Risc/Cisc). Ha jol tervezik a magot, akkor kevesbe melegszik pl...Ha ugyesek, akkor 1 orajel ciklus alatt tobb utasitast tud verehajtani, mint a rivalis CPUja. Es ezaz ami alapvetoen meghatarozza egy proci teljesitmenyet. Az 1 orajel ciklus alatt vegrehajtott utasitasok szama. Ez persze azert nem ilyen ecceru, mert minden utasitas mas es mas orajel ciklus alatt tud vegrehajtodni. Mig egy eccerubb utasitas akar 1 orajel alatt mondjuk 2x is lefut, addig egy joval bonyolultabb utasitasnak akar mar 4 orajel ciklus szukseges, hogy lefusson. Tehat it mar eleg nagy kulonbsegeket lehet kikuszkodni...A masik fontos dolog a cache. A cache nagyon sokat dob, vagy ront egy CPU teljesitmenyen azonos orajel mellett. Csak nezzuk meg a cerka procikat...Ugyan akkora orajel mellett joval kissebb teljesitmenyre kepesek, mint a P4 nagyteso. Miert ? Mert egy cerka prociban akar fele annyi cache is lehet, mint a nagytesoban, raadasul az FSB is alacsonyabb. Tehat maris ott vagyunk, hogy 2 azonos markaju es uzemfrekvenciaju proci kozott is oriasi kulonbsegek vannak. Es itt meg csak Intel es Intel kulonbsegeket neztunk, nem pedig Intel vs AMD. Az sem mind1, hogy abba az L1, L2 cache-be milyen gyorsan kepes irni es onnan olvasni a CPU. Regen eleg gaz volt a procik cache kezelese, de ma mar azert jobb a helyzet.  
Tehat az L1, L2, L3 stb. cache is fontos meghatarozo tenyezoje a teljesitmenynek....De ez onmagaban szinten nem hatarozza meg egy CPU valos teljesitmenyet. Es akkor ott vannak azok a specko integralt feldolgozo egysegek, amik szinten a CPU teljesitmenyet hivatottak novelni. Erre nagyon jo pelda a PowerPC-kben alkalmazott Altivec egyseg, ami egy eleg specialis cucc a CPUban, es ha ezt kihasznalja egy program, akkor akar 4x-es sebesseget is kepes hozni a proci. De ugye vannak mindenfele featurek az Intel es az AMD procikban is, ami ugye szinten a teljesitmenyt novelik kisebb nagyobb sikerrel. Pl. 3Dnow, MMX, SSE2 stb...
Es akkor ott csucsul meg a CPU-ban egy floating Point Unit, vagyis FPU, ami ugye a lebegopontos szamitasokat vegzi, es ennek tervezese, megvalositasa es ezzel 1ut a teljesitmenye szinten meghatarozza egy CPU osszteljesitmenyet... Es maris ott tartunk, hogy milyen sok mindenbol all ossze egy CPU. Van benne ugye a mag, ami tartalmazz MMU-t, FPU egyseget, cache-t ami a mag jelentos reszet kepezi es ezeket az egysegeket egy belso busz koti ossze, ami bir egy fajta savszelesseggel. Ha eza savszelesseg kicsi, akkor hiaba a gyors cahe, vagy FPU, MMU, ha ecceruen az adatok nem birnak olyan gyorsan aramolni 1ik helyrol a masikra. Es aztan ugye a fedolgozott adatokat valahogy ki is kell juttatni a CPU-bol. Nah, ezt egy kulso buszon teszik (FSB), ami kapcsolodik (eszaki/deli, ezt a kettot mindig keverem) hidhoz (ha most a PCt vesszuk alapul), amin keresztul aztan elerjuk a rendszermemoriat, aminek a sebessege szinten kihat a CPU teljesitmenyere.
 
Talan a legjobbabb pelda erre az Auto.
Legyen mondjuk a motor a CPU. A beszivo/kipuf/uzemanyag ellato rendszer az FSB. A LE legyen a Mhz. A Nm pedig a Cache. A trubo pedig az FPU.
Ebben az esetben mi fogja meghatarozni az auto CPU eseteben a rendszer sebesseget/teljesitmenyet ? A leggyengebb lancszem...
Ez az autonal mi ? Sok minden lehet. A kaszni, motor, kipuf rendszer stb. De hogy pontosan ertsuk mitol lehet gyorsabb, egy kisebb orajelen hajtott CPU, vegyuk alapul a benya vs diesel kerdest...2.0i vs 2.0tdci
 
2.0i 145Le
2.0i 195Nm
2.0t 130Le
2.0t 3xxNm
 
Adott mondjuk az en verdam, amiben a mag jo gyors (LE), de relative keves benne a Nm (cache)
Van egy TDCI, amiben a mag kevesbe gyors (130Le), de hozza csaptak egy jo nagy adag cache-t (3xxNm), es mondjuk van emlitesremelto FPU is mellette (turbofeltolto)
 
Amig nincs komolyabban terhelve mind2 gep, addig szepen gurulnak, mondhatni nincs kulonbseg. Igen am, de kezdjuk el terhelni...
Ott egy domb, guruljunk fel...Az emelkedo a CPU-nak a feldolgozando adat mennyiseget jelenti. Nah, akkor toljuk neki az adatokat...Hoppaaaa a Mondim kezd lemaradni, mert nem kepes olyan gyorsan feldolgozni az adatokat, mert keves a cache (Nm), es a TDCI szepen elkezd elhuzni, mert abban meg tobb a cache (Nm), raadasul ott egy gyors FPU (turbo) es konyebben megbirkozik a feladattal...Erdekes ugye...Pedig mind2 Mondeo 2.0(ghz)-es...
Es akkor ez meg csak a core es core kozti kulonbseg volt. Az FSB (szivo/kipuf oldal stb.)sebessegerol meg nemis beszeltunk.
Es ugye hogyan lehet tuningolni 1 CPUt- ? Ugy ahogy egy autot. Megkeressuk a leggyengebb alotoelemet, es megprobalunk javitani rajta. Pl. nagyobb frekin hajtjuk a procit (tobb Le) vagy teszunk fel egy sport kipuf rendszert, amitol konnyebben lelegzik a gep (kulso/belso rendszerbusz tunning.)
Tehat lathatjuk, hogy a Mhz koran sem a lenyeg ! Persze szamit, de nem feltetlenul ez hatarozza meg egy CPU teljesitmenyet.
Az intelnek 1etlen egy jonak mondhato procija volt, az pediglen a P3. Bar azis igaz, hogy az nem a sajatja volt, mert tul keppen egy ARM mag kore apitett hw-es x86 emulaciot vegzo proci, de egyike volt a legjobb teljesitmeny/Mhz mutatoju intel nevu prociknak. ARM maggal...Ennyit az intelrol meg a proci gyartasrol...
Az intel Mhz oruleterol meg annyit, hogy anno a tervekben szerepelt a P4 10Ghz-is skalazhato tipusa. De mivel nem voltak kepesek ekkora Ghz-es procit gyartani, ert elakadtakolyan 3.8gigz kornyeken, igy belattak, hogy xar iranyba mentek es most tulkeppen sajat magukat hazutoljak meg azzal, hogy atneveztek az osszes Intel CPU-t...Es vajon mire ? Ghz-rol olyan tipusszamokra, amibol a laikus user nem jon ra, hogy az hany Ghz-en ketyeg, mert most mar valamiert az intelnek sem a Ghz a lenyeg...

Ez szép, és jó leírás lett, megállná a helyét és szakújságban is.
Értem amit írsz, és megmondom őszintén én ilyen szinten nem mentem bele, mert az AMD procikkal soha nem foglalkoztam igazán. 2x volt saját AMD procis gépem itthon, de valahogy egyiket se szerettem igazán. Egy dolog miatt, az Intel procis gépekhez képest nekem lasabbak voltak. Én itthon 4 évente cserélem le a PC-m, és mindig a legnagyobb teljesítményű Intel proci megy bele, így 4 évet kihúzok vele. Mindig az üzletbe is nyavajognak, hogy minek nekem Intel proci, egy olcsóbb AMD is jó lenne, de én soha nem szoktam ebből engedni.
2 éve vettem ezt a gépem amit most használok. Intel Pentium 4-F [Prescott] 3.2GHz, Hyper-Threading Technology, 1MB L2 cache, 800MHz FSB. Ma már nem egy nagy szám, most alapba ezeket dobálják az emberekhez. De akkor jó volt, és nekem még most is tök elég teljesítménybe, van mellé 1.5GB memória, és szépen dolgozik.
Az a baj, hogy sok szoftver, vagy op.rendszer köpköd az AMD procikra. Pl. valamelyik ilyen csevegő dolog nem ment AMD procikon. Vagy pl. egy Novel NetWare 6, vagy MAC OS Tiger se indul el AMD procin.

[zacci]

Scratch,
 
Nah igen, ebben 1et ertek veled. Az AMD-vel voltak es neha vannak meg ma is kompatibilitasi problemak. Bar ez inkabb regen volt jellemzo...Ma mar azert nem ennyire gaz a dolog. En jelenleg egy 1.8gigzes Athlon XP 2500+ gepet hasznalok itthon, es erzetre legalab egy 2.5gigzes P4-nek felel meg. Es tul keppen minden fut rajta ami kell. Allitolag lesz MacOS is AMDre hamarosan...Alapvetoen aza gond, hogy az egesz x86 architektura az alapoktol ugy ahogy van L van baxva. Valtoztatni nemigen tudnak rajta, mert akkor oda a kompatibilitas es akkor vilagvegemindmeghalunk. Igy hat pl. a mai napig is a pumpak i386modban indulnak...Es ezert van az, hogy kevesbe ismert procik, mint a PowerPC, ARM stb. joval jobb teljesitmenyt hoznak az x86-os prociknal. pl. a PowerPC CPU-k sokkal fiatalabb fejlesztes es nem kellett nagyon szakitani regi elavult es egyaltalan rossz alapokkal...Csakhat ugye ott meg aza gond, hogy nem futik rajta a winfos, ami igencsak nagy problema, abbol kiindulva, hogy a vilag osszes szamitogepenek legalabb 90%-an eza szornyuseg fut...najo, inkabb docog.
Egyebkent meg velemenyem szerint ha mar sebesseget kell nezni, akkor azt nem szabad csak a procira leegyszerusiteni. Rendszer szinten kell gondolkodni es vegeredmenyben az szamit, hogy maga a rendszer, legyen az Windows, MacOS alapu stb. jol es gyorsan futkarozzon. Az felolem lehet Intel, AMD vagy akar Z80-as alapu gep, csak tekerjen mint allat

[Scratch]

Scratch,
 
Nah igen, ebben 1et ertek veled. Az AMD-vel voltak es neha vannak meg ma is kompatibilitasi problemak. Bar ez inkabb regen volt jellemzo...Ma mar azert nem ennyire gaz a dolog. En jelenleg egy 1.8gigzes Athlon XP 2500+ gepet hasznalok itthon, es erzetre legalab egy 2.5gigzes P4-nek felel meg. Es tul keppen minden fut rajta ami kell. Allitolag lesz MacOS is AMDre hamarosan...Alapvetoen aza gond, hogy az egesz x86 architektura az alapoktol ugy ahogy van L van baxva. Valtoztatni nemigen tudnak rajta, mert akkor oda a kompatibilitas es akkor vilagvegemindmeghalunk. Igy hat pl. a mai napig is a pumpak i386modban indulnak...Es ezert van az, hogy kevesbe ismert procik, mint a PowerPC, ARM stb. joval jobb teljesitmenyt hoznak az x86-os prociknal. pl. a PowerPC CPU-k sokkal fiatalabb fejlesztes es nem kellett nagyon szakitani regi elavult es egyaltalan rossz alapokkal...Csakhat ugye ott meg aza gond, hogy nem futik rajta a winfos, ami igencsak nagy problema, abbol kiindulva, hogy a vilag osszes szamitogepenek legalabb 90%-an eza szornyuseg fut...najo, inkabb docog.
Egyebkent meg velemenyem szerint ha mar sebesseget kell nezni, akkor azt nem szabad csak a procira leegyszerusiteni. Rendszer szinten kell gondolkodni es vegeredmenyben az szamit, hogy maga a rendszer, legyen az Windows, MacOS alapu stb. jol es gyorsan futkarozzon. Az felolem lehet Intel, AMD vagy akar Z80-as alapu gep, csak tekerjen mint allat

Scratch,
 
Ez egy nagyon osszetett kerdes...
Aki erre pontos valaszt tud adni, az birtokaban van a tudasnak, amivel CPU-t kepes tervezni/epiteni. Jo CPU-t.
En csak par dolgot tudok elmondani, de ez boven eleg ahhoz, hogy a Mhz teveszmeket elhesegessuk...
 
Eloszoris 2 fele modon lehet egy CPU teljesitmenyet merni...Az egyik a tisztan CPU muveletek, a masik pedig mar egy osszetettebb rendszer szintu teljesitmeny, amiben mar nem csak a CPU a lenyeg, hanem a kore epitett alkatreszek sebessege, a rendszer architecturaja is.
De ha csak a CPU-ra koncentralunk, az sem ecceru feladat...
Alapvetoen az Intel kezdte el ezta Mhz oruletet azzal, hogy a CPU-it probalta minnel magasabb frekin hajtani, hogy aztan azt mondhassa, hogy az o procija a leggyorsabb. Az AMD picit maskent latta a dolgot...Tehat az intel es az AMD is alapvetoen mas utakon jar...Mig az intel a mennyiseget, addig az AMD a minoseget tartotta szem elott. Persze ez nem azt jelenti, hogy az AMD istenkhiraly, hanem csak azt, hogy az x86 fronton joval hatekonyabb magokat gyart, mint azintel. Nyilvan az AMD-nek nehez lett volna beadagolni a foldi halandonak, mint MI is vagyunk, annak ellenkezojet, amit az intel mar lenyomott a torkunkon. Nevezetesen azt, hogy nem a Mhz a lenyeg ! De mivel eccerubb a nepet Mhz-ekkel meggyozni, igy az AMD kitalalta azta marketing fogast, hogy a procikra nem a valos orajelet irjak, hanem azt, hogy az O xy procija mellik intel CPU-nak felel meg. Igy a user konnyen be tudta sorolni az AMD CPU-kat az Intel melle. Valojaban ez annyit jelent, mint amit mar elozoleg is irtam, hogy az AMD joval kisebb orajelu procikat gyartott Intel-nek megfelelo jelolessel. Es ezt nem azert tettek, mert at akartak verni a nepet, hanem azert mert a nep akarta ugy, hogy at legyenek verve. Ami valojaban nemis volt atveres, mert azok a CPU-k tenylegesen megfeleltek a konkurencia megfelelo procijainak, csak a valosagban kisebb frekin ketyegtek, es e kozben ugyan azt a teljesitmenyt hoztak, mint az Intel...Es hogy ez mitol lehet ?
roviden attol, hogy az AMD tud procit gyartani, marmint X86 szinten.
Egy porcesszor sebessege szamtalan dologtol fugg. Ott van peldaul a fajtaja Eloszoris ott van a mag (Risc/Cisc). Ha jol tervezik a magot, akkor kevesbe melegszik pl...Ha ugyesek, akkor 1 orajel ciklus alatt tobb utasitast tud verehajtani, mint a rivalis CPUja. Es ezaz ami alapvetoen meghatarozza egy proci teljesitmenyet. Az 1 orajel ciklus alatt vegrehajtott utasitasok szama. Ez persze azert nem ilyen ecceru, mert minden utasitas mas es mas orajel ciklus alatt tud vegrehajtodni. Mig egy eccerubb utasitas akar 1 orajel alatt mondjuk 2x is lefut, addig egy joval bonyolultabb utasitasnak akar mar 4 orajel ciklus szukseges, hogy lefusson. Tehat it mar eleg nagy kulonbsegeket lehet kikuszkodni...A masik fontos dolog a cache. A cache nagyon sokat dob, vagy ront egy CPU teljesitmenyen azonos orajel mellett. Csak nezzuk meg a cerka procikat...Ugyan akkora orajel mellett joval kissebb teljesitmenyre kepesek, mint a P4 nagyteso. Miert ? Mert egy cerka prociban akar fele annyi cache is lehet, mint a nagytesoban, raadasul az FSB is alacsonyabb. Tehat maris ott vagyunk, hogy 2 azonos markaju es uzemfrekvenciaju proci kozott is oriasi kulonbsegek vannak. Es itt meg csak Intel es Intel kulonbsegeket neztunk, nem pedig Intel vs AMD. Az sem mind1, hogy abba az L1, L2 cache-be milyen gyorsan kepes irni es onnan olvasni a CPU. Regen eleg gaz volt a procik cache kezelese, de ma mar azert jobb a helyzet.  
Tehat az L1, L2, L3 stb. cache is fontos meghatarozo tenyezoje a teljesitmenynek....De ez onmagaban szinten nem hatarozza meg egy CPU valos teljesitmenyet. Es akkor ott vannak azok a specko integralt feldolgozo egysegek, amik szinten a CPU teljesitmenyet hivatottak novelni. Erre nagyon jo pelda a PowerPC-kben alkalmazott Altivec egyseg, ami egy eleg specialis cucc a CPUban, es ha ezt kihasznalja egy program, akkor akar 4x-es sebesseget is kepes hozni a proci. De ugye vannak mindenfele featurek az Intel es az AMD procikban is, ami ugye szinten a teljesitmenyt novelik kisebb nagyobb sikerrel. Pl. 3Dnow, MMX, SSE2 stb...
Es akkor ott csucsul meg a CPU-ban egy floating Point Unit, vagyis FPU, ami ugye a lebegopontos szamitasokat vegzi, es ennek tervezese, megvalositasa es ezzel 1ut a teljesitmenye szinten meghatarozza egy CPU osszteljesitmenyet... Es maris ott tartunk, hogy milyen sok mindenbol all ossze egy CPU. Van benne ugye a mag, ami tartalmazz MMU-t, FPU egyseget, cache-t ami a mag jelentos reszet kepezi es ezeket az egysegeket egy belso busz koti ossze, ami bir egy fajta savszelesseggel. Ha eza savszelesseg kicsi, akkor hiaba a gyors cahe, vagy FPU, MMU, ha ecceruen az adatok nem birnak olyan gyorsan aramolni 1ik helyrol a masikra. Es aztan ugye a fedolgozott adatokat valahogy ki is kell juttatni a CPU-bol. Nah, ezt egy kulso buszon teszik (FSB), ami kapcsolodik (eszaki/deli, ezt a kettot mindig keverem) hidhoz (ha most a PCt vesszuk alapul), amin keresztul aztan elerjuk a rendszermemoriat, aminek a sebessege szinten kihat a CPU teljesitmenyere.
 
Talan a legjobbabb pelda erre az Auto.
Legyen mondjuk a motor a CPU. A beszivo/kipuf/uzemanyag ellato rendszer az FSB. A LE legyen a Mhz. A Nm pedig a Cache. A trubo pedig az FPU.
Ebben az esetben mi fogja meghatarozni az auto CPU eseteben a rendszer sebesseget/teljesitmenyet ? A leggyengebb lancszem...
Ez az autonal mi ? Sok minden lehet. A kaszni, motor, kipuf rendszer stb. De hogy pontosan ertsuk mitol lehet gyorsabb, egy kisebb orajelen hajtott CPU, vegyuk alapul a benya vs diesel kerdest...2.0i vs 2.0tdci
 
2.0i 145Le
2.0i 195Nm
2.0t 130Le
2.0t 3xxNm
 
Adott mondjuk az en verdam, amiben a mag jo gyors (LE), de relative keves benne a Nm (cache)
Van egy TDCI, amiben a mag kevesbe gyors (130Le), de hozza csaptak egy jo nagy adag cache-t (3xxNm), es mondjuk van emlitesremelto FPU is mellette (turbofeltolto)
 
Amig nincs komolyabban terhelve mind2 gep, addig szepen gurulnak, mondhatni nincs kulonbseg. Igen am, de kezdjuk el terhelni...
Ott egy domb, guruljunk fel...Az emelkedo a CPU-nak a feldolgozando adat mennyiseget jelenti. Nah, akkor toljuk neki az adatokat...Hoppaaaa a Mondim kezd lemaradni, mert nem kepes olyan gyorsan feldolgozni az adatokat, mert keves a cache (Nm), es a TDCI szepen elkezd elhuzni, mert abban meg tobb a cache (Nm), raadasul ott egy gyors FPU (turbo) es konyebben megbirkozik a feladattal...Erdekes ugye...Pedig mind2 Mondeo 2.0(ghz)-es...
Es akkor ez meg csak a core es core kozti kulonbseg volt. Az FSB (szivo/kipuf oldal stb.)sebessegerol meg nemis beszeltunk.
Es ugye hogyan lehet tuningolni 1 CPUt- ? Ugy ahogy egy autot. Megkeressuk a leggyengebb alotoelemet, es megprobalunk javitani rajta. Pl. nagyobb frekin hajtjuk a procit (tobb Le) vagy teszunk fel egy sport kipuf rendszert, amitol konnyebben lelegzik a gep (kulso/belso rendszerbusz tunning.)
Tehat lathatjuk, hogy a Mhz koran sem a lenyeg ! Persze szamit, de nem feltetlenul ez hatarozza meg egy CPU teljesitmenyet.
Az intelnek 1etlen egy jonak mondhato procija volt, az pediglen a P3. Bar azis igaz, hogy az nem a sajatja volt, mert tul keppen egy ARM mag kore apitett hw-es x86 emulaciot vegzo proci, de egyike volt a legjobb teljesitmeny/Mhz mutatoju intel nevu prociknak. ARM maggal...Ennyit az intelrol meg a proci gyartasrol...
Az intel Mhz oruleterol meg annyit, hogy anno a tervekben szerepelt a P4 10Ghz-is skalazhato tipusa. De mivel nem voltak kepesek ekkora Ghz-es procit gyartani, ert elakadtakolyan 3.8gigz kornyeken, igy belattak, hogy xar iranyba mentek es most tulkeppen sajat magukat hazutoljak meg azzal, hogy atneveztek az osszes Intel CPU-t...Es vajon mire ? Ghz-rol olyan tipusszamokra, amibol a laikus user nem jon ra, hogy az hany Ghz-en ketyeg, mert most mar valamiert az intelnek sem a Ghz a lenyeg...

korlátozott példányszámban megjelent a Révai Nagylexikon "zacci edition" kiadása. kapható a nagyobb könyvesboltokban és áruházakban.

[ticu]

korlátozott példányszámban megjelent a Révai Nagylexikon "zacci edition" kiadása. kapható a nagyobb könyvesboltokban és áruházakban.

Már maga a dedikálás is 145 oldal!

tegnap visszaraktam az igo frissítetlen verziójáét, élmény volt kocsikázni a városban. nem késett, pontosan bekanyarodott akkor és ahol kell.
ha esetleg valaki kipróbálta már a legújabb verziót, akkor egy tapasznyalat beszámolót betenne ide e?

[zacci]

Ticu,
 

[Scratch]

Asus A636/632 autó tartóba jack dugó építés.

[Angel]

Bár az off topicba való lenne, azért hadd írjak én is ide pár proci-dolgot.
Az AMD ugyi végig az intel árnyékában volt, annyira, hogy ő is használta a 386 és 486 márkajelzéseket. Akkor még nagy különbség nem volt a két proci között. Az amd jellemzően nagyobb L1 és kisebb L2 cache-t használt. De ez lényegtelen. Az intel a pentium nevet azért vezette be, hogy az amd ne tudja majmolni. Na amikor a pentium megjelent, az AMD még jó ideig levegőért kapkodott, mire sikerült majdnem olyan jót csinálni. Aztán jött a pentium pro - na ez egy újabb pofon. A procik szinte most is ezt a magot használják, persze bővítgettek utasításkészletet... de ez most nem lényeges. Hanem az, hogy sokáig az AMD az olcsó alternatíva volt. Egy darabig. Aztán az amd csinált egy jobb magot, ami alacsonyabb frekin működve, jóval kevesebb hőt termelt.  
Itt két dolog van: egyrészt az intelnek fel kellett vennie a kesztyűt, és foglalkozni az amd-vel, most már nem lehetett levegőnek nézni, hiszen gyorsabb volt a procija. A másik, hogy az intel gyártástechnológiája 1-2 évvel az AMD előtt van, így lehet, hogy régebbi maggal is többé-kevésbé tudták tartani az iramot. De hát győz a józan ész, az intel elkészíti a core2 procit, ami még jobb gyártástechnológia, alacsonyabb fogyi, nagyobb sebesség, elég komoly nyereségtartalék, azaz úgy csökkentik az árat, ahogy akarják, és hatalmas gyártókapacitás.
Na ez az utolsó két dolog az amd-nek nem megy. Bár bővült a gyártókapacitás, még mindig nem elég, és ők sokkal érzékenyebbek az árcsökkentésre.
Na azért azt állítani zacci komám, hogy az amd a minőséget, az intel a mennyiséget tartaná szem előtt: valóban fejlettebb volt az amd mag, viszont az intel meg a gyártástechnológiában volt jobb. De ez megváltozott a core2-vel... most egy kicsit az amd ott van, mint a pentium és a p-pro megjelenésekor.
Ja, és csak az L1 cache van a magban.
Ezek a processzorok nem tisztán risc vagy  cisc felépítésűek, de inkább a cisc-hez vannak közelebb. Egy órajel alatt több utasítás: ezt már a 386 is tudja, és tegyük hozzá, hogy meredeken függ a dolog hatékonysága a rajta futó szoftvertől: á lá 2 (4) mag. Hiába van a sok fícsör, ha a progik nem használják ki. Ezért veszít mindíg az amd, mert nem arra íródnak a programok, és nem tudják jól kihasználni az előnyeit.
Az én véleményem szerint az intel sokkal komolyabb háttérrel, több dellával rendelkezik, az amd meg helyenként több ötlettel. Az nem is kérdéses, hogy hosszú távon kinek van több esélye. De természetesen az nem lenne jó, ha az AMD tönkremenne, mert kell a verseny. Ennek a versenynek köszönhetjük a jobb és jobb procikat.
A kompatibilitásról annyit, hogy a progik az intelre íródnak, pl a szkájpnál a 6 személynél több résztvevős konferencia csak az intel 2 magosán fut. Persze ez szoftvertrükk, ezért az intel fizetett a szkájpnak. A másik, hogy elég sok tisztességtelen trükk van (mint ez), felvásárolnak videokártyagyárakat, szerződnek nagy szgép összeszerelő gyárakkal (dell, Mac), és így tovább: disznó dolgok vannak. Próblnak valahogy előnyt szerezni.
 
Szerintem a konklúzió: olyan procit veszel, amilyen a hitvallásodnak megfelel, többé kevésbé egyforma a teljesítményük. A gondok nem ezzel lesznek...

[Angel]

Hogy egy kicsit on is legyek. Van valakinek valami jó játékja PDA-ra? Most a két gyári játékot nyúzzák, de valszeg ezt hamar megunják. De nem ilyen b.szós/kardozós, hanem amit a gyerek is játszhatna.

Kitaláltam a pda beépítést MKIII-ba. A középkonzol tetején van két üres kapcsolóhelyem, bárcsak ne lenne, de nincs annyi extrám, ami kitöltené.  
A hátsó szélvédő fűtés melletti helyre lesz fixen elvezetve a töltőnek az áram. A műanyagba lesz beépítve egy kis dugalj, amiben mindig lesz áram. A hozzá tartozó pár cm-es vezetéket csak be kell majd dugni oda, a másik végét pedig a pda-ra és megy a töltés. A másik oldalon az elakadásjelző mellé beépítek egy 3,5 mm-es jack aljzatot, ami a cd aux bemenetére lesz kötve. Oda értelemszerűen egy jack-et kell dugni, a másik végét pedig pda - mp3 lejátszó -laptop meg csomó mindenbe lehet dugni és akkor a cd-m kierősíti majd a hangot.
Úgy érzem így nem rondítom el majd a műszerfalamat kábelekkel, és bármikor ki lehet kötni és új műanyag takarót ( vagy mit tudom én mi a neve) venni az új gazdának, ha őt zavarja a csatlakozó. De az aux bemenetet biztos más is ki tudja használni majd. Ez csak január környékén lesz megvalósítva, mert a cd-t is meg kell hozni a Jézuskának .

Hogy egy kicsit on is legyek. Van valakinek valami jó játékja PDA-ra? Most a két gyári játékot nyúzzák, de valszeg ezt hamar megunják. De nem ilyen b.szós/kardozós, hanem amit a gyerek is játszhatna.

Itt találsz egy párat.

tegnap visszaraktam az igo frissítetlen verziójáét, élmény volt kocsikázni a városban. nem késett, pontosan bekanyarodott akkor és ahol kell.
ha esetleg valaki kipróbálta már a legújabb verziót, akkor egy tapasznyalat beszámolót betenne ide e?

A legújabb verzió csak az adatbázis. Ez nem érinti a motort. Sztem pedig ott a hiba.