MK2 Általános kérdések

Újraolvasva nagyon is igazad van, de gyakorlati magyarázatot kérek arra, hogy ennek ellenére 98-ból nálam 100 km-enként ugyanolyan jobb lábban 1-1.2 literrel tőbb fogy, mint 95-ből !!!!!!!!

Szerintem reflex az, hogy úgy érzed jobban kell mennie, oszt jobban is megy, mer jobban is küldöd :-) Vagy?

[Angel]

A benzint - igaz ez az összes folyadékra - nem lehet összenyomni! Maximum a benzin-levegő keverékét. Az elég és robban közti különbség ugyan csak egy szó, mint ahogy az osztogatni és fosztogatni között is, de a különbség hatalmas. A fűtőértéknek az égvilágon semmi köze a térfogatváltozáshoz: összemostad a benzinest és a dízelt. Fogyasztóvédelem, minőségbiztosítás: ha tudnád, a kutasok miket csinálnak... a liter sincs meg, nemhogy az oktánszám. Peppin: lehet, hogy a 98-cal jobban megy, és ezért száguldozol, és így nyal be jóval több 98-ast. Szvsz a különbség nem túl nagy, mármint a 98 és a 95 között, majdnem mind1, melyiket tankolod.

Szerintem reflex az, hogy úgy érzed jobban kell mennie, oszt jobban is megy, mer jobban is küldöd :-) Vagy?

Szerintem is! És akkor viszont többet is fogyaszt! ))
 
Én egyszer tapasztaltam érdemi különbséget 95 és 98 között, az 1989-es Orionomnak állandóan csörgött a motorja nagyobb gázadásnál, pedig minden rendben volt. Aztán valaki mondta, hogy ez normális, nem lesz baja, de 98-as kell bele, és akkor megszűnik a csörgés... és így is lett.
De nem ment jobban, és nem fogyasztott kevesebbet, csak úgy éreztem...))
 
Üdv,
Moire

A benzint - igaz ez az összes folyadékra - nem lehet összenyomni! Maximum a benzin-levegő keverékét. Az elég és robban közti különbség ugyan csak egy szó, mint ahogy az osztogatni és fosztogatni között is, de a különbség hatalmas. A fűtőértéknek az égvilágon semmi köze a térfogatváltozáshoz: összemostad a benzinest és a dízelt. Fogyasztóvédelem, minőségbiztosítás: ha tudnád, a kutasok miket csinálnak... a liter sincs meg, nemhogy az oktánszám. Peppin: lehet, hogy a 98-cal jobban megy, és ezért száguldozol, és így nyal be jóval több 98-ast. Szvsz a különbség nem túl nagy, mármint a 98 és a 95 között, majdnem mind1, melyiket tankolod.

Na jo, akkor vegyuk elo es poroljunk le egy tetszoleges fizikakonyvet, majd lapozzunk a termodinamika cimszora es tanulmanyozzuk at az idealis gazok allapotvaltozasait kulonos tekintettel az izochor, izobar, izoterma, adiabata cimszavakra ugyeljunk. Ha ez megvan, akkor lapozzunk tovabb, es nezzuk at, hogy is szamolhato ki a tagulasi munka.
Ha az elmeleti alapok megvannak, akkor menjunk tovabb a hoerogepekhez, azon belul a negyutemu Otto motor mukodesi elvehez, mikozben tanulmanyozzuk a mellette levo pV kordiagrammot.
Az abrabol ezt tudjuk kiolvasni:
1. A szivas utemeben a nyitott szivoszelepen keresztul bearamlik a benzin-levego elegy. Az, hogy most ezt a porlaszto vagy az injektor intezi ebbol a szempontbol nincs jelentosege. Mivel a szelep nyitva van, a nyomas allando marad mikozben a terfogata novekszik a gaznak. Ez egy vizszintes vonal az allapotabran amelynek az a neve, hogy izobar allapotvaltozas.
2. A szivo szelep zar, a kipufogo eddig is zarva volt, elkezdodik a surites uteme. Ez jo kozelitessel, mivel gyorsan hajtodik vegre egy adiabatikus allapotvaltozas, melynek lenyege, hogy elmeletileg nincs hocsere a kornyezettel. Az allapotabran ez egy hiperbolahoz hasonlo gorbe, azaz a p tengelyhez kerul meglehetos kozel, ugyanakkor a terfogat lecsokken. Mindez mellesleg a gazelegy homersekletenek megnovekedesevel jar.
3. Az elektromos szikra begyujt a folso holtpontnal. A robbanasszeru eges kovetkezmenyekent a homerseklet hirtelen megemelkedik valozatlan terfogat mellett (izochor allapotvaltozas), minek kovetkezteben megno a gaz nyomasa. A gaz nyomasanak novekedese attol fugg, hogy mekkora homerseklet kulonbseget tudtunk elerni, azaz mennyi benya egett el, es itt jon kepbe, hogy nagyobb futoerteku benzinbol ugyanakkora energia kozlesere nyilvan kevesebb kell.
4. A munka utemeben a megnovekedett nyomasu es homersekletu gazelegy a dugattyut lefele kenyszeriti es egy magasabb homersekletu adiabatikus gorben lefele mozog.
5. Az also holtponton nyit a kipufogo szelep, a nyomas lecsokken, egy lefele iranyulo izochor alapotvaltozas jon letre.
6. A kipufogas uteme pont ellentete a szivas utemenek, egy izobar allapotvaltozason keresztul visszajutunk az eredeti pozicioba, a kor bezarult.
 
Milyen kovetkeztetest tudunk levonni ezek utan? Mint ismeretes egy korfolyamat eseten az elvegzett munka a gorbe altal korbehatarol terulettel aranyos, azaz a munka utemet abrazolo gorbe alatti teruletbol ki kell vonnunk a tobbi utem altal elhasznalt energiat, amibol a legszamottevobb a surites uteme.
Lathatjuk, hogy ugy lehet a munkat novelni, hogy
1. minel jobban osszenyomjuk eges elott az elegyet,
2. minel nagyobb homersekletemelkedest sikeruljon elerni az eges alatt, azaz a gaz nyomasa minel jobban megnojon, mert az fogja nekunk mechanikai munkava alakitani a befektetett energiat.
 
Az elso pontot az hatarozza meg, hogy mennyire lehet osszenyomni a gazelegyet, hogy meg ne induljon be az ongyuladas. Ez adott motort tekintve vilageleteben fix marad, hiszen menetkozben az egester geometriajat nem lehet valtoztatni, hogy a folso holtpont meg foljebb keruljon. Tehat, ha egy motort egy adott oktanszamu benzinre terveztek, akkor azzal mar nincs mit tenni (azert van, de errol majd kesobb).
A masodik esetet az hatarozza meg, hogy mennyi es milyen minosegu uzemanyag kerul elegetesre. Ugye ez mar szeles korben valtoztathato, elsosorban a gazpedallal.
 
Most folmerul a kerdes, miert is van egy csatlakozo, amely azt hivatott allitani amikor kisebb oktanszamu benzint sikerul csak tankolni, hiszen a motor geometriajat nem lehet valtoztatni.
A valasz abban rejlik, hogy nem minden idealis. Az eges ugyan nagyon gyorsan zajlik azonban megis van egy bizonyos terjedesi sebessege. Ez az allapotabran azt jelenti, hogy a gyujtas alatt nem egy izochor allapotvaltozas azaz fuggoleges vonal, hanem valami mas osszetetett gorbe lesz az eredmeny, bar a jellege meg fog maradni. Tehat a gyertya valamivel a folso holtpont elott fog gyujtani, azert, hogy mire az eges miatt keletkezo nyomasnovekedes teljes mertekben kiteljesedjen, a dugattyu at tudjon billenni a folso holtponton es neki birjon kezdeni azonnal a melonak. Ebben ugyan nem vagyok biztos, de ugy emlekszem, minel nagyobb a motor terhelese, annal jobban elore allitja a gyujtast, persze bizonyos hatarig, illetve ha tobb uzemanyag kerul az egesterbe, akkor gondolom az eges beteljesedesehez is tobb ido kell.
Konnyu belatni, hogy minel kisebb az oktanszam, annal kevesbbe tudjuk elore allitani a gyujtast, mivel az amugyis hajlamosabb kisebb nyomason es homersekleten begyulladni. Ilyenkor jon elo a kopogasos egest, amelyet ugy tudunk a mi esetunkben elkerulni, hogy azon a csatlakozon keresztul utasitjuk a szamitogepet, hogy meg veletlenul se probaljon nagyobb elogyujtast adni, azaz csokken az adott utem munkavegzo kepessege.
Folmerul a kerdes mi van forditott esetben, azaz ha magasabb oktanszamu benzin kerul be. Ekkor lehetne olyat csinalni, hogy nagyobb elogyujtast adni, de erre a motor elektronikajat fel kell kesziteni, ami a Mondeo eseteben nincs meg legjobb tudomasom szerint.
Ezek tukreben meg mindig nem latom miert is lenne jobb 98-ast tankolni 95-os helyett, bar elkepzelheto, hogy en ertelmezem rosszul az egeszet.
 
Minosegbiztositast. Egy kutasnak erdeke lehet, hogy 1liter az 0.95liter legyen inkabb, de azt mar nem hiszem el, hogy ki tudja vonni belole az adalekanyagot, vagy pluszban rak bele valamit amitol lecsokken az oktanszam.
A MOL, meg ha Kozep-Europa legnagyobb olajtarsasaga akar lenni, akkor egyszeruen nem engedheti meg maganak, hogy a 95-os helyett 91-est adjon el, az ilyen hirek azert ki szoktak szivarogni. Ami elteres lehet, az a finomitas minosege, illetve milyen alapanyagbol kezd el dolgozni.

Na jo, akkor vegyuk elo es poroljunk le egy tetszoleges fizikakonyvet, majd lapozzunk a termodinamika cimszora es tanulmanyozzuk at az idealis gazok allapotvaltozasait kulonos tekintettel az izochor, izobar, izoterma, adiabata cimszavakra ugyeljunk. Ha ez megvan, akkor lapozzunk tovabb, es nezzuk at, hogy is szamolhato ki a tagulasi munka.
Ha az elmeleti alapok megvannak, akkor menjunk tovabb a hoerogepekhez, azon belul a negyutemu Otto motor mukodesi elvehez, mikozben tanulmanyozzuk a mellette levo pV kordiagrammot.
Az abrabol ezt tudjuk kiolvasni:
1. A szivas utemeben a nyitott szivoszelepen keresztul bearamlik a benzin-levego elegy. Az, hogy most ezt a porlaszto vagy az injektor intezi ebbol a szempontbol nincs jelentosege. Mivel a szelep nyitva van, a nyomas allando marad mikozben a terfogata novekszik a gaznak. Ez egy vizszintes vonal az allapotabran amelynek az a neve, hogy izobar allapotvaltozas.
2. A szivo szelep zar, a kipufogo eddig is zarva volt, elkezdodik a surites uteme. Ez jo kozelitessel, mivel gyorsan hajtodik vegre egy adiabatikus allapotvaltozas, melynek lenyege, hogy elmeletileg nincs hocsere a kornyezettel. Az allapotabran ez egy hiperbolahoz hasonlo gorbe, azaz a p tengelyhez kerul meglehetos kozel, ugyanakkor a terfogat lecsokken. Mindez mellesleg a gazelegy homersekletenek megnovekedesevel jar.
3. Az elektromos szikra begyujt a folso holtpontnal. A robbanasszeru eges kovetkezmenyekent a homerseklet hirtelen megemelkedik valozatlan terfogat mellett (izochor allapotvaltozas), minek kovetkezteben megno a gaz nyomasa. A gaz nyomasanak novekedese attol fugg, hogy mekkora homerseklet kulonbseget tudtunk elerni, azaz mennyi benya egett el, es itt jon kepbe, hogy nagyobb futoerteku benzinbol ugyanakkora energia kozlesere nyilvan kevesebb kell.
4. A munka utemeben a megnovekedett nyomasu es homersekletu gazelegy a dugattyut lefele kenyszeriti es egy magasabb homersekletu adiabatikus gorben lefele mozog.
5. Az also holtponton nyit a kipufogo szelep, a nyomas lecsokken, egy lefele iranyulo izochor alapotvaltozas jon letre.
6. A kipufogas uteme pont ellentete a szivas utemenek, egy izobar allapotvaltozason keresztul visszajutunk az eredeti pozicioba, a kor bezarult.
 
Milyen kovetkeztetest tudunk levonni ezek utan? Mint ismeretes egy korfolyamat eseten az elvegzett munka a gorbe altal korbehatarol terulettel aranyos, azaz a munka utemet abrazolo gorbe alatti teruletbol ki kell vonnunk a tobbi utem altal elhasznalt energiat, amibol a legszamottevobb a surites uteme.
Lathatjuk, hogy ugy lehet a munkat novelni, hogy
1. minel jobban osszenyomjuk eges elott az elegyet,
2. minel nagyobb homersekletemelkedest sikeruljon elerni az eges alatt, azaz a gaz nyomasa minel jobban megnojon, mert az fogja nekunk mechanikai munkava alakitani a befektetett energiat.
 
Az elso pontot az hatarozza meg, hogy mennyire lehet osszenyomni a gazelegyet, hogy meg ne induljon be az ongyuladas. Ez adott motort tekintve vilageleteben fix marad, hiszen menetkozben az egester geometriajat nem lehet valtoztatni, hogy a folso holtpont meg foljebb keruljon. Tehat, ha egy motort egy adott oktanszamu benzinre terveztek, akkor azzal mar nincs mit tenni (azert van, de errol majd kesobb).
A masodik esetet az hatarozza meg, hogy mennyi es milyen minosegu uzemanyag kerul elegetesre. Ugye ez mar szeles korben valtoztathato, elsosorban a gazpedallal.
 
Most folmerul a kerdes, miert is van egy csatlakozo, amely azt hivatott allitani amikor kisebb oktanszamu benzint sikerul csak tankolni, hiszen a motor geometriajat nem lehet valtoztatni.
A valasz abban rejlik, hogy nem minden idealis. Az eges ugyan nagyon gyorsan zajlik azonban megis van egy bizonyos terjedesi sebessege. Ez az allapotabran azt jelenti, hogy a gyujtas alatt nem egy izochor allapotvaltozas azaz fuggoleges vonal, hanem valami mas osszetetett gorbe lesz az eredmeny, bar a jellege meg fog maradni. Tehat a gyertya valamivel a folso holtpont elott fog gyujtani, azert, hogy mire az eges miatt keletkezo nyomasnovekedes teljes mertekben kiteljesedjen, a dugattyu at tudjon billenni a folso holtponton es neki birjon kezdeni azonnal a melonak. Ebben ugyan nem vagyok biztos, de ugy emlekszem, minel nagyobb a motor terhelese, annal jobban elore allitja a gyujtast, persze bizonyos hatarig, illetve ha tobb uzemanyag kerul az egesterbe, akkor gondolom az eges beteljesedesehez is tobb ido kell.
Konnyu belatni, hogy minel kisebb az oktanszam, annal kevesbbe tudjuk elore allitani a gyujtast, mivel az amugyis hajlamosabb kisebb nyomason es homersekleten begyulladni. Ilyenkor jon elo a kopogasos egest, amelyet ugy tudunk a mi esetunkben elkerulni, hogy azon a csatlakozon keresztul utasitjuk a szamitogepet, hogy meg veletlenul se probaljon nagyobb elogyujtast adni, azaz csokken az adott utem munkavegzo kepessege.
Folmerul a kerdes mi van forditott esetben, azaz ha magasabb oktanszamu benzin kerul be. Ekkor lehetne olyat csinalni, hogy nagyobb elogyujtast adni, de erre a motor elektronikajat fel kell kesziteni, ami a Mondeo eseteben nincs meg legjobb tudomasom szerint.
Ezek tukreben meg mindig nem latom miert is lenne jobb 98-ast tankolni 95-os helyett, bar elkepzelheto, hogy en ertelmezem rosszul az egeszet.
 
Minosegbiztositast. Egy kutasnak erdeke lehet, hogy 1liter az 0.95liter legyen inkabb, de azt mar nem hiszem el, hogy ki tudja vonni belole az adalekanyagot, vagy pluszban rak bele valamit amitol lecsokken az oktanszam.
A MOL, meg ha Kozep-Europa legnagyobb olajtarsasaga akar lenni, akkor egyszeruen nem engedheti meg maganak, hogy a 95-os helyett 91-est adjon el, az ilyen hirek azert ki szoktak szivarogni. Ami elteres lehet, az a finomitas minosege, illetve milyen alapanyagbol kezd el dolgozni.

(felkerült az I-re a pont :-)

Na jo, akkor vegyuk elo es poroljunk le egy tetszoleges fizikakonyvet, majd lapozzunk a termodinamika cimszora es tanulmanyozzuk at az idealis gazok allapotvaltozasait kulonos tekintettel az izochor, izobar, izoterma, adiabata cimszavakra ugyeljunk. Ha ez megvan, akkor lapozzunk tovabb, es nezzuk at, hogy is szamolhato ki a tagulasi munka.
Ha az elmeleti alapok megvannak, akkor menjunk tovabb a hoerogepekhez, azon belul a negyutemu Otto motor mukodesi elvehez, mikozben tanulmanyozzuk a mellette levo pV kordiagrammot.
Az abrabol ezt tudjuk kiolvasni:
1. A szivas utemeben a nyitott szivoszelepen keresztul bearamlik a benzin-levego elegy. Az, hogy most ezt a porlaszto vagy az injektor intezi ebbol a szempontbol nincs jelentosege. Mivel a szelep nyitva van, a nyomas allando marad mikozben a terfogata novekszik a gaznak. Ez egy vizszintes vonal az allapotabran amelynek az a neve, hogy izobar allapotvaltozas.
2. A szivo szelep zar, a kipufogo eddig is zarva volt, elkezdodik a surites uteme. Ez jo kozelitessel, mivel gyorsan hajtodik vegre egy adiabatikus allapotvaltozas, melynek lenyege, hogy elmeletileg nincs hocsere a kornyezettel. Az allapotabran ez egy hiperbolahoz hasonlo gorbe, azaz a p tengelyhez kerul meglehetos kozel, ugyanakkor a terfogat lecsokken. Mindez mellesleg a gazelegy homersekletenek megnovekedesevel jar.
3. Az elektromos szikra begyujt a folso holtpontnal. A robbanasszeru eges kovetkezmenyekent a homerseklet hirtelen megemelkedik valozatlan terfogat mellett (izochor allapotvaltozas), minek kovetkezteben megno a gaz nyomasa. A gaz nyomasanak novekedese attol fugg, hogy mekkora homerseklet kulonbseget tudtunk elerni, azaz mennyi benya egett el, es itt jon kepbe, hogy nagyobb futoerteku benzinbol ugyanakkora energia kozlesere nyilvan kevesebb kell.
4. A munka utemeben a megnovekedett nyomasu es homersekletu gazelegy a dugattyut lefele kenyszeriti es egy magasabb homersekletu adiabatikus gorben lefele mozog.
5. Az also holtponton nyit a kipufogo szelep, a nyomas lecsokken, egy lefele iranyulo izochor alapotvaltozas jon letre.
6. A kipufogas uteme pont ellentete a szivas utemenek, egy izobar allapotvaltozason keresztul visszajutunk az eredeti pozicioba, a kor bezarult.
 
Milyen kovetkeztetest tudunk levonni ezek utan? Mint ismeretes egy korfolyamat eseten az elvegzett munka a gorbe altal korbehatarol terulettel aranyos, azaz a munka utemet abrazolo gorbe alatti teruletbol ki kell vonnunk a tobbi utem altal elhasznalt energiat, amibol a legszamottevobb a surites uteme.
Lathatjuk, hogy ugy lehet a munkat novelni, hogy
1. minel jobban osszenyomjuk eges elott az elegyet,
2. minel nagyobb homersekletemelkedest sikeruljon elerni az eges alatt, azaz a gaz nyomasa minel jobban megnojon, mert az fogja nekunk mechanikai munkava alakitani a befektetett energiat.
 
Az elso pontot az hatarozza meg, hogy mennyire lehet osszenyomni a gazelegyet, hogy meg ne induljon be az ongyuladas. Ez adott motort tekintve vilageleteben fix marad, hiszen menetkozben az egester geometriajat nem lehet valtoztatni, hogy a folso holtpont meg foljebb keruljon. Tehat, ha egy motort egy adott oktanszamu benzinre terveztek, akkor azzal mar nincs mit tenni (azert van, de errol majd kesobb).
A masodik esetet az hatarozza meg, hogy mennyi es milyen minosegu uzemanyag kerul elegetesre. Ugye ez mar szeles korben valtoztathato, elsosorban a gazpedallal.
 
Most folmerul a kerdes, miert is van egy csatlakozo, amely azt hivatott allitani amikor kisebb oktanszamu benzint sikerul csak tankolni, hiszen a motor geometriajat nem lehet valtoztatni.
A valasz abban rejlik, hogy nem minden idealis. Az eges ugyan nagyon gyorsan zajlik azonban megis van egy bizonyos terjedesi sebessege. Ez az allapotabran azt jelenti, hogy a gyujtas alatt nem egy izochor allapotvaltozas azaz fuggoleges vonal, hanem valami mas osszetetett gorbe lesz az eredmeny, bar a jellege meg fog maradni. Tehat a gyertya valamivel a folso holtpont elott fog gyujtani, azert, hogy mire az eges miatt keletkezo nyomasnovekedes teljes mertekben kiteljesedjen, a dugattyu at tudjon billenni a folso holtponton es neki birjon kezdeni azonnal a melonak. Ebben ugyan nem vagyok biztos, de ugy emlekszem, minel nagyobb a motor terhelese, annal jobban elore allitja a gyujtast, persze bizonyos hatarig, illetve ha tobb uzemanyag kerul az egesterbe, akkor gondolom az eges beteljesedesehez is tobb ido kell.
Konnyu belatni, hogy minel kisebb az oktanszam, annal kevesbbe tudjuk elore allitani a gyujtast, mivel az amugyis hajlamosabb kisebb nyomason es homersekleten begyulladni. Ilyenkor jon elo a kopogasos egest, amelyet ugy tudunk a mi esetunkben elkerulni, hogy azon a csatlakozon keresztul utasitjuk a szamitogepet, hogy meg veletlenul se probaljon nagyobb elogyujtast adni, azaz csokken az adott utem munkavegzo kepessege.
Folmerul a kerdes mi van forditott esetben, azaz ha magasabb oktanszamu benzin kerul be. Ekkor lehetne olyat csinalni, hogy nagyobb elogyujtast adni, de erre a motor elektronikajat fel kell kesziteni, ami a Mondeo eseteben nincs meg legjobb tudomasom szerint.
Ezek tukreben meg mindig nem latom miert is lenne jobb 98-ast tankolni 95-os helyett, bar elkepzelheto, hogy en ertelmezem rosszul az egeszet.
 
Minosegbiztositast. Egy kutasnak erdeke lehet, hogy 1liter az 0.95liter legyen inkabb, de azt mar nem hiszem el, hogy ki tudja vonni belole az adalekanyagot, vagy pluszban rak bele valamit amitol lecsokken az oktanszam.
A MOL, meg ha Kozep-Europa legnagyobb olajtarsasaga akar lenni, akkor egyszeruen nem engedheti meg maganak, hogy a 95-os helyett 91-est adjon el, az ilyen hirek azert ki szoktak szivarogni. Ami elteres lehet, az a finomitas minosege, illetve milyen alapanyagbol kezd el dolgozni.

Na jo, akkor vegyuk elo es poroljunk le egy tetszoleges fizikakonyvet, majd lapozzunk a termodinamika cimszora es tanulmanyozzuk at az idealis gazok allapotvaltozasait kulonos tekintettel az izochor, izobar, izoterma, adiabata cimszavakra ugyeljunk. Ha ez megvan, akkor lapozzunk tovabb, es nezzuk at, hogy is szamolhato ki a tagulasi munka.
Ha az elmeleti alapok megvannak, akkor menjunk tovabb a hoerogepekhez, azon belul a negyutemu Otto motor mukodesi elvehez, mikozben tanulmanyozzuk a mellette levo pV kordiagrammot.
Az abrabol ezt tudjuk kiolvasni:
1. A szivas utemeben a nyitott szivoszelepen keresztul bearamlik a benzin-levego elegy. Az, hogy most ezt a porlaszto vagy az injektor intezi ebbol a szempontbol nincs jelentosege. Mivel a szelep nyitva van, a nyomas allando marad mikozben a terfogata novekszik a gaznak. Ez egy vizszintes vonal az allapotabran amelynek az a neve, hogy izobar allapotvaltozas.
2. A szivo szelep zar, a kipufogo eddig is zarva volt, elkezdodik a surites uteme. Ez jo kozelitessel, mivel gyorsan hajtodik vegre egy adiabatikus allapotvaltozas, melynek lenyege, hogy elmeletileg nincs hocsere a kornyezettel. Az allapotabran ez egy hiperbolahoz hasonlo gorbe, azaz a p tengelyhez kerul meglehetos kozel, ugyanakkor a terfogat lecsokken. Mindez mellesleg a gazelegy homersekletenek megnovekedesevel jar.
3. Az elektromos szikra begyujt a folso holtpontnal. A robbanasszeru eges kovetkezmenyekent a homerseklet hirtelen megemelkedik valozatlan terfogat mellett (izochor allapotvaltozas), minek kovetkezteben megno a gaz nyomasa. A gaz nyomasanak novekedese attol fugg, hogy mekkora homerseklet kulonbseget tudtunk elerni, azaz mennyi benya egett el, es itt jon kepbe, hogy nagyobb futoerteku benzinbol ugyanakkora energia kozlesere nyilvan kevesebb kell.
4. A munka utemeben a megnovekedett nyomasu es homersekletu gazelegy a dugattyut lefele kenyszeriti es egy magasabb homersekletu adiabatikus gorben lefele mozog.
5. Az also holtponton nyit a kipufogo szelep, a nyomas lecsokken, egy lefele iranyulo izochor alapotvaltozas jon letre.
6. A kipufogas uteme pont ellentete a szivas utemenek, egy izobar allapotvaltozason keresztul visszajutunk az eredeti pozicioba, a kor bezarult.
 
Milyen kovetkeztetest tudunk levonni ezek utan? Mint ismeretes egy korfolyamat eseten az elvegzett munka a gorbe altal korbehatarol terulettel aranyos, azaz a munka utemet abrazolo gorbe alatti teruletbol ki kell vonnunk a tobbi utem altal elhasznalt energiat, amibol a legszamottevobb a surites uteme.
Lathatjuk, hogy ugy lehet a munkat novelni, hogy
1. minel jobban osszenyomjuk eges elott az elegyet,
2. minel nagyobb homersekletemelkedest sikeruljon elerni az eges alatt, azaz a gaz nyomasa minel jobban megnojon, mert az fogja nekunk mechanikai munkava alakitani a befektetett energiat.
 
Az elso pontot az hatarozza meg, hogy mennyire lehet osszenyomni a gazelegyet, hogy meg ne induljon be az ongyuladas. Ez adott motort tekintve vilageleteben fix marad, hiszen menetkozben az egester geometriajat nem lehet valtoztatni, hogy a folso holtpont meg foljebb keruljon. Tehat, ha egy motort egy adott oktanszamu benzinre terveztek, akkor azzal mar nincs mit tenni (azert van, de errol majd kesobb).
A masodik esetet az hatarozza meg, hogy mennyi es milyen minosegu uzemanyag kerul elegetesre. Ugye ez mar szeles korben valtoztathato, elsosorban a gazpedallal.
 
Most folmerul a kerdes, miert is van egy csatlakozo, amely azt hivatott allitani amikor kisebb oktanszamu benzint sikerul csak tankolni, hiszen a motor geometriajat nem lehet valtoztatni.
A valasz abban rejlik, hogy nem minden idealis. Az eges ugyan nagyon gyorsan zajlik azonban megis van egy bizonyos terjedesi sebessege. Ez az allapotabran azt jelenti, hogy a gyujtas alatt nem egy izochor allapotvaltozas azaz fuggoleges vonal, hanem valami mas osszetetett gorbe lesz az eredmeny, bar a jellege meg fog maradni. Tehat a gyertya valamivel a folso holtpont elott fog gyujtani, azert, hogy mire az eges miatt keletkezo nyomasnovekedes teljes mertekben kiteljesedjen, a dugattyu at tudjon billenni a folso holtponton es neki birjon kezdeni azonnal a melonak. Ebben ugyan nem vagyok biztos, de ugy emlekszem, minel nagyobb a motor terhelese, annal jobban elore allitja a gyujtast, persze bizonyos hatarig, illetve ha tobb uzemanyag kerul az egesterbe, akkor gondolom az eges beteljesedesehez is tobb ido kell.
Konnyu belatni, hogy minel kisebb az oktanszam, annal kevesbbe tudjuk elore allitani a gyujtast, mivel az amugyis hajlamosabb kisebb nyomason es homersekleten begyulladni. Ilyenkor jon elo a kopogasos egest, amelyet ugy tudunk a mi esetunkben elkerulni, hogy azon a csatlakozon keresztul utasitjuk a szamitogepet, hogy meg veletlenul se probaljon nagyobb elogyujtast adni, azaz csokken az adott utem munkavegzo kepessege.
Folmerul a kerdes mi van forditott esetben, azaz ha magasabb oktanszamu benzin kerul be. Ekkor lehetne olyat csinalni, hogy nagyobb elogyujtast adni, de erre a motor elektronikajat fel kell kesziteni, ami a Mondeo eseteben nincs meg legjobb tudomasom szerint.
Ezek tukreben meg mindig nem latom miert is lenne jobb 98-ast tankolni 95-os helyett, bar elkepzelheto, hogy en ertelmezem rosszul az egeszet.
 
Minosegbiztositast. Egy kutasnak erdeke lehet, hogy 1liter az 0.95liter legyen inkabb, de azt mar nem hiszem el, hogy ki tudja vonni belole az adalekanyagot, vagy pluszban rak bele valamit amitol lecsokken az oktanszam.
A MOL, meg ha Kozep-Europa legnagyobb olajtarsasaga akar lenni, akkor egyszeruen nem engedheti meg maganak, hogy a 95-os helyett 91-est adjon el, az ilyen hirek azert ki szoktak szivarogni. Ami elteres lehet, az a finomitas minosege, illetve milyen alapanyagbol kezd el dolgozni.

Lacibá!
Nagyon jó kis összefoglalás volt. A végével vitatkoznék egy nagyon kicsit. Ha az előírtnál jobb (magasabb oktánszámú) benzint tankolunk, akkor miért kellene nagyobb előgyújtást adnunk? A benzinkeverék kompressziótűrése csak egy dolog, nem igen van közvetlen kapcsolata az égésfront terjedésével. Azért jobb a a magasabb oktánszámú (kompressziótűrésű) benzin, mert az akkor gyullad be, amikor mi akarjuk, és nem akkor, amikor a benzinnek eszébe jut. Előfordulhat, hogy az előírt benzin bizonyos üzemállapotokban (hideg motor?) nem megfelelő, kopogás következhet be. Ezt nem lehet az előgyújtási szög komputeres módosítgatásával változtatni (ha növelem a szöget, akkor a keverék rárobban a még felfelé tartó dugattyúra, ha csökkentem, akkor esetleg már későn érkezik a szikra, már magától begyulladt a keverék). Az indulás utáni néhány száz méter kellemetlen módon történő megtétele belefér a 95-ös tankolásába.
Megoldás lehet a hőmérsékletfüggő benzinminőség-adagolás, mondjuk két tartállyal, egy nagyobb a 95-ösnek, egy kicsi pedig a 99+-osnak. Valaki adja be szabadalomnak

[Angel]

Na jo, akkor vegyuk elo es poroljunk le egy tetszoleges fizikakonyvet, majd lapozzunk a termodinamika cimszora es tanulmanyozzuk at az idealis gazok allapotvaltozasait kulonos tekintettel az izochor, izobar, izoterma, adiabata cimszavakra ugyeljunk. Ha ez megvan, akkor lapozzunk tovabb, es nezzuk at, hogy is szamolhato ki a tagulasi munka.
Ha az elmeleti alapok megvannak, akkor menjunk tovabb a hoerogepekhez, azon belul a negyutemu Otto motor mukodesi elvehez, mikozben tanulmanyozzuk a mellette levo pV kordiagrammot.
Az abrabol ezt tudjuk kiolvasni:
1. A szivas utemeben a nyitott szivoszelepen keresztul bearamlik a benzin-levego elegy. Az, hogy most ezt a porlaszto vagy az injektor intezi ebbol a szempontbol nincs jelentosege. Mivel a szelep nyitva van, a nyomas allando marad mikozben a terfogata novekszik a gaznak. Ez egy vizszintes vonal az allapotabran amelynek az a neve, hogy izobar allapotvaltozas.
2. A szivo szelep zar, a kipufogo eddig is zarva volt, elkezdodik a surites uteme. Ez jo kozelitessel, mivel gyorsan hajtodik vegre egy adiabatikus allapotvaltozas, melynek lenyege, hogy elmeletileg nincs hocsere a kornyezettel. Az allapotabran ez egy hiperbolahoz hasonlo gorbe, azaz a p tengelyhez kerul meglehetos kozel, ugyanakkor a terfogat lecsokken. Mindez mellesleg a gazelegy homersekletenek megnovekedesevel jar.
3. Az elektromos szikra begyujt a folso holtpontnal. A robbanasszeru eges kovetkezmenyekent a homerseklet hirtelen megemelkedik valozatlan terfogat mellett (izochor allapotvaltozas), minek kovetkezteben megno a gaz nyomasa. A gaz nyomasanak novekedese attol fugg, hogy mekkora homerseklet kulonbseget tudtunk elerni, azaz mennyi benya egett el, es itt jon kepbe, hogy nagyobb futoerteku benzinbol ugyanakkora energia kozlesere nyilvan kevesebb kell.
4. A munka utemeben a megnovekedett nyomasu es homersekletu gazelegy a dugattyut lefele kenyszeriti es egy magasabb homersekletu adiabatikus gorben lefele mozog.
5. Az also holtponton nyit a kipufogo szelep, a nyomas lecsokken, egy lefele iranyulo izochor alapotvaltozas jon letre.
6. A kipufogas uteme pont ellentete a szivas utemenek, egy izobar allapotvaltozason keresztul visszajutunk az eredeti pozicioba, a kor bezarult.
 
Milyen kovetkeztetest tudunk levonni ezek utan? Mint ismeretes egy korfolyamat eseten az elvegzett munka a gorbe altal korbehatarol terulettel aranyos, azaz a munka utemet abrazolo gorbe alatti teruletbol ki kell vonnunk a tobbi utem altal elhasznalt energiat, amibol a legszamottevobb a surites uteme.
Lathatjuk, hogy ugy lehet a munkat novelni, hogy
1. minel jobban osszenyomjuk eges elott az elegyet,
2. minel nagyobb homersekletemelkedest sikeruljon elerni az eges alatt, azaz a gaz nyomasa minel jobban megnojon, mert az fogja nekunk mechanikai munkava alakitani a befektetett energiat.
 
Az elso pontot az hatarozza meg, hogy mennyire lehet osszenyomni a gazelegyet, hogy meg ne induljon be az ongyuladas. Ez adott motort tekintve vilageleteben fix marad, hiszen menetkozben az egester geometriajat nem lehet valtoztatni, hogy a folso holtpont meg foljebb keruljon. Tehat, ha egy motort egy adott oktanszamu benzinre terveztek, akkor azzal mar nincs mit tenni (azert van, de errol majd kesobb).
A masodik esetet az hatarozza meg, hogy mennyi es milyen minosegu uzemanyag kerul elegetesre. Ugye ez mar szeles korben valtoztathato, elsosorban a gazpedallal.
 
Most folmerul a kerdes, miert is van egy csatlakozo, amely azt hivatott allitani amikor kisebb oktanszamu benzint sikerul csak tankolni, hiszen a motor geometriajat nem lehet valtoztatni.
A valasz abban rejlik, hogy nem minden idealis. Az eges ugyan nagyon gyorsan zajlik azonban megis van egy bizonyos terjedesi sebessege. Ez az allapotabran azt jelenti, hogy a gyujtas alatt nem egy izochor allapotvaltozas azaz fuggoleges vonal, hanem valami mas osszetetett gorbe lesz az eredmeny, bar a jellege meg fog maradni. Tehat a gyertya valamivel a folso holtpont elott fog gyujtani, azert, hogy mire az eges miatt keletkezo nyomasnovekedes teljes mertekben kiteljesedjen, a dugattyu at tudjon billenni a folso holtponton es neki birjon kezdeni azonnal a melonak. Ebben ugyan nem vagyok biztos, de ugy emlekszem, minel nagyobb a motor terhelese, annal jobban elore allitja a gyujtast, persze bizonyos hatarig, illetve ha tobb uzemanyag kerul az egesterbe, akkor gondolom az eges beteljesedesehez is tobb ido kell.
Konnyu belatni, hogy minel kisebb az oktanszam, annal kevesbbe tudjuk elore allitani a gyujtast, mivel az amugyis hajlamosabb kisebb nyomason es homersekleten begyulladni. Ilyenkor jon elo a kopogasos egest, amelyet ugy tudunk a mi esetunkben elkerulni, hogy azon a csatlakozon keresztul utasitjuk a szamitogepet, hogy meg veletlenul se probaljon nagyobb elogyujtast adni, azaz csokken az adott utem munkavegzo kepessege.
Folmerul a kerdes mi van forditott esetben, azaz ha magasabb oktanszamu benzin kerul be. Ekkor lehetne olyat csinalni, hogy nagyobb elogyujtast adni, de erre a motor elektronikajat fel kell kesziteni, ami a Mondeo eseteben nincs meg legjobb tudomasom szerint.
Ezek tukreben meg mindig nem latom miert is lenne jobb 98-ast tankolni 95-os helyett, bar elkepzelheto, hogy en ertelmezem rosszul az egeszet.
 
Minosegbiztositast. Egy kutasnak erdeke lehet, hogy 1liter az 0.95liter legyen inkabb, de azt mar nem hiszem el, hogy ki tudja vonni belole az adalekanyagot, vagy pluszban rak bele valamit amitol lecsokken az oktanszam.
A MOL, meg ha Kozep-Europa legnagyobb olajtarsasaga akar lenni, akkor egyszeruen nem engedheti meg maganak, hogy a 95-os helyett 91-est adjon el, az ilyen hirek azert ki szoktak szivarogni. Ami elteres lehet, az a finomitas minosege, illetve milyen alapanyagbol kezd el dolgozni.

Lacibá. Személyesen még nem találkoztunk, de egyre inkább bebizonyosodik, hogy nagy kár. Én fizikára jártam a gimiben, azaz 8 tantárgyam volt fizikából, heti 20!!! órával. Ezt nagyon szépen leírtad, a dolog nagy részével egyetértek. Azonban a fizika sajnos ott másképpen alkalmazható, mondjuk a magyar piacon. Miért is. Mert pl egy időben a bosch azon gondolkodott, hogy az adagolóira megvonja a garanciát, a magyar üzemanyagok miatt. Ez igaz egyébként most is, a mindenféle CR rendszerek sírnak a gázolaj miatt, mert közel nem olyan a minősége, mint kellene. Ha jól tudom, te most angliában dekkolsz, így valszeg sokszor jártál autóval erre-arra, és gondolom te is megérzed a különbséget mondjuk a német-magyar benzin-gázolaj között. Az indexen volt egy ficek, egy közös nyomócsöves V6-Tid saabbal, akinek a -19 fokon kivált a parafin, bedugult a szűrő, a motor nem indult. Ezeknek elvileg -35 alatt kéne bekövetkezni. Az egyik ismerősöm ugyanazt a kört teszi meg naponta, amiről lehet azt feltételezni, hogy ugyanakkora a fogyi. Na ő levezette, melyik kútnál tankolva mennyit tud lemenni (800-900km). Az ugyanannál a kútnál tankolva pár km csak a szórás (dízel). Ebből simán látszik, hogy nem ugyanaz az üzemanyagok minősége. De az olcsóbb kutaknál hallani, hogy habosodik, na azt ő is kipróbálta, és azt mondta, amennyivel olcsóbb, kb annyival kevesebbet lehet lemenni vele. Ez a difi adódhat a különböző mérési módszerek miatt (ki mennyit csal), meg más az üzemanyag is. Na hogy tud kavarni a kutas. Az adalékot nem rakják bele a finomítóban, hanem azt megkapja flakonban, és beleönti (vagy nem, és eladja a taxisoknak, kamionosoknak). De arra is van lehetőség, hogy vesz valami olcsó, benzinnek szagló valamit, és összekeveri a mol benzinnel. Vagy ne adj isten, mondjuk a 91-essel. No meg a benzin oktánszáma minden egyes áttöltés alkalmával csökken, azaz ha nem a kellő gondoskodással teszik, hát csökkenhet többet. De az a helyzet, hogy a régi mondeómnál (mki, 1,8i) előfordult nemegyszer, hogy kis fordulatnál, hirtelen gázadásnál csörögtek a szelepek. Mindezt a német benzinnel nem tette. Ez az elmélet.
 
Ho mi a gyakrolat? Nem vagyok kutas, de túl sok pénz van ebben ahhoz, hogy ne csaljanak. Minőségbiztosítás... Na mind1. Viszont, hogy az autónak jobb lenne-e a 100 oktános benzin, azért azt nem állítanám. Meg azt sem, hogy minden esetben igaz az, hogy a nagyobb oktánszámú benzinnel jobb a fogyi. Előfordulhat ennek a fordítottja is.

Lacibá. Személyesen még nem találkoztunk, de egyre inkább bebizonyosodik, hogy nagy kár. Én fizikára jártam a gimiben, azaz 8 tantárgyam volt fizikából, heti 20!!! órával. Ezt nagyon szépen leírtad, a dolog nagy részével egyetértek. Azonban a fizika sajnos ott másképpen alkalmazható, mondjuk a magyar piacon. Miért is. Mert pl egy időben a bosch azon gondolkodott, hogy az adagolóira megvonja a garanciát, a magyar üzemanyagok miatt. Ez igaz egyébként most is, a mindenféle CR rendszerek sírnak a gázolaj miatt, mert közel nem olyan a minősége, mint kellene. Ha jól tudom, te most angliában dekkolsz, így valszeg sokszor jártál autóval erre-arra, és gondolom te is megérzed a különbséget mondjuk a német-magyar benzin-gázolaj között. Az indexen volt egy ficek, egy közös nyomócsöves V6-Tid saabbal, akinek a -19 fokon kivált a parafin, bedugult a szűrő, a motor nem indult. Ezeknek elvileg -35 alatt kéne bekövetkezni. Az egyik ismerősöm ugyanazt a kört teszi meg naponta, amiről lehet azt feltételezni, hogy ugyanakkora a fogyi. Na ő levezette, melyik kútnál tankolva mennyit tud lemenni (800-900km). Az ugyanannál a kútnál tankolva pár km csak a szórás (dízel). Ebből simán látszik, hogy nem ugyanaz az üzemanyagok minősége. De az olcsóbb kutaknál hallani, hogy habosodik, na azt ő is kipróbálta, és azt mondta, amennyivel olcsóbb, kb annyival kevesebbet lehet lemenni vele. Ez a difi adódhat a különböző mérési módszerek miatt (ki mennyit csal), meg más az üzemanyag is. Na hogy tud kavarni a kutas. Az adalékot nem rakják bele a finomítóban, hanem azt megkapja flakonban, és beleönti (vagy nem, és eladja a taxisoknak, kamionosoknak). De arra is van lehetőség, hogy vesz valami olcsó, benzinnek szagló valamit, és összekeveri a mol benzinnel. Vagy ne adj isten, mondjuk a 91-essel. No meg a benzin oktánszáma minden egyes áttöltés alkalmával csökken, azaz ha nem a kellő gondoskodással teszik, hát csökkenhet többet. De az a helyzet, hogy a régi mondeómnál (mki, 1,8i) előfordult nemegyszer, hogy kis fordulatnál, hirtelen gázadásnál csörögtek a szelepek. Mindezt a német benzinnel nem tette. Ez az elmélet.
 
Ho mi a gyakrolat? Nem vagyok kutas, de túl sok pénz van ebben ahhoz, hogy ne csaljanak. Minőségbiztosítás... Na mind1. Viszont, hogy az autónak jobb lenne-e a 100 oktános benzin, azért azt nem állítanám. Meg azt sem, hogy minden esetben igaz az, hogy a nagyobb oktánszámú benzinnel jobb a fogyi. Előfordulhat ennek a fordítottja is.

Hat nem tudom. Nem akarok nagyon vitatkozni, de en meg sosem ereztem kulonbozo orszagok benzinjei kozt kulonbseget, de az is lehet, hogy csak falabam van.
En ugy tudom, hogy a kutas nem kever hozza adalekot, mert vannak ugye automata kutak is, de lehet, hogy ezt is rosszul tudom.
Azt irod, hogy keverik a benzint, 95-be raknak 91-est. Ezt el tudom kepzelni, a megoldas olyan kutra menni, ahol nincs 91-es.
 
Valamikor regebben hallottam, hogy szidtak Franciaorszagban, hogy az aruhazlancak olcson adnak rosszabb minosegu uzemanyagot. Aztan egyszercsak kiderult, hogy ugyanaz a minoseg, csak a nagy kutaknak nem tetszik a keresztfinanszirozas, ami ertheto is.
 
Ami a fizikat illeti, hozzad kepest csak mukedvelo vagyok, megis ugy gondolom, hogy a futoertek az bizony jelentos szerepet jatszik az egeszben.

Lacibá!
Nagyon jó kis összefoglalás volt. A végével vitatkoznék egy nagyon kicsit. Ha az előírtnál jobb (magasabb oktánszámú) benzint tankolunk, akkor miért kellene nagyobb előgyújtást adnunk? A benzinkeverék kompressziótűrése csak egy dolog, nem igen van közvetlen kapcsolata az égésfront terjedésével. Azért jobb a a magasabb oktánszámú (kompressziótűrésű) benzin, mert az akkor gyullad be, amikor mi akarjuk, és nem akkor, amikor a benzinnek eszébe jut. Előfordulhat, hogy az előírt benzin bizonyos üzemállapotokban (hideg motor?) nem megfelelő, kopogás következhet be. Ezt nem lehet az előgyújtási szög komputeres módosítgatásával változtatni (ha növelem a szöget, akkor a keverék rárobban a még felfelé tartó dugattyúra, ha csökkentem, akkor esetleg már későn érkezik a szikra, már magától begyulladt a keverék). Az indulás utáni néhány száz méter kellemetlen módon történő megtétele belefér a 95-ös tankolásába.
Megoldás lehet a hőmérsékletfüggő benzinminőség-adagolás, mondjuk két tartállyal, egy nagyobb a 95-ösnek, egy kicsi pedig a 99+-osnak. Valaki adja be szabadalomnak

Mint irtam, nem vagyok abban biztos, hogy az elogyujtas merteke mitol is fugg. Regebbi emlekeim szerint alapvetoen fugott a terhelestol vagy az uzemanyag mennyisegetol, de ezt majd egyszer megprobalom lekovetni.
 
Szerintem meg az egesfront terjedeset alapvetoen befolyasolja a kompressziotures illetve az elogyujtas merteke. Ugyanis a szikra pontszeru, innen indul ki az eges. Ez azt jelenti, hogy a nyomas innentol kezdve elkezd rohamosan novekedni meg a szikrakoztol tavolabb eso reszen is talan azelott meg, hogy a egesfront odaerne. Ha ez igy van, akkor kisebb oktanszam es nagyobb elogyujtas eseten elofordulhat olyan, hogy az egesfront nem a szikratol a dugattyu fele terjed csak, hanem letrejonnek ongyulladas altal keletkezett masodlagos frontok is, amelyek akar karosak is lehetnek. No de ez is csak felteves, bizonyitekom nincs ra.

Na jo, akkor vegyuk elo es poroljunk le egy tetszoleges fizikakonyvet, majd lapozzunk a termodinamika cimszora es tanulmanyozzuk at az idealis gazok allapotvaltozasait kulonos tekintettel az izochor, izobar, izoterma, adiabata cimszavakra ugyeljunk. Ha ez megvan, akkor lapozzunk tovabb, es nezzuk at, hogy is szamolhato ki a tagulasi munka.
Ha az elmeleti alapok megvannak, akkor menjunk tovabb a hoerogepekhez, azon belul a negyutemu Otto motor mukodesi elvehez, mikozben tanulmanyozzuk a mellette levo pV kordiagrammot.
Az abrabol ezt tudjuk kiolvasni:
1. A szivas utemeben a nyitott szivoszelepen keresztul bearamlik a benzin-levego elegy. Az, hogy most ezt a porlaszto vagy az injektor intezi ebbol a szempontbol nincs jelentosege. Mivel a szelep nyitva van, a nyomas allando marad mikozben a terfogata novekszik a gaznak. Ez egy vizszintes vonal az allapotabran amelynek az a neve, hogy izobar allapotvaltozas.
2. A szivo szelep zar, a kipufogo eddig is zarva volt, elkezdodik a surites uteme. Ez jo kozelitessel, mivel gyorsan hajtodik vegre egy adiabatikus allapotvaltozas, melynek lenyege, hogy elmeletileg nincs hocsere a kornyezettel. Az allapotabran ez egy hiperbolahoz hasonlo gorbe, azaz a p tengelyhez kerul meglehetos kozel, ugyanakkor a terfogat lecsokken. Mindez mellesleg a gazelegy homersekletenek megnovekedesevel jar.
3. Az elektromos szikra begyujt a folso holtpontnal. A robbanasszeru eges kovetkezmenyekent a homerseklet hirtelen megemelkedik valozatlan terfogat mellett (izochor allapotvaltozas), minek kovetkezteben megno a gaz nyomasa. A gaz nyomasanak novekedese attol fugg, hogy mekkora homerseklet kulonbseget tudtunk elerni, azaz mennyi benya egett el, es itt jon kepbe, hogy nagyobb futoerteku benzinbol ugyanakkora energia kozlesere nyilvan kevesebb kell.
4. A munka utemeben a megnovekedett nyomasu es homersekletu gazelegy a dugattyut lefele kenyszeriti es egy magasabb homersekletu adiabatikus gorben lefele mozog.
5. Az also holtponton nyit a kipufogo szelep, a nyomas lecsokken, egy lefele iranyulo izochor alapotvaltozas jon letre.
6. A kipufogas uteme pont ellentete a szivas utemenek, egy izobar allapotvaltozason keresztul visszajutunk az eredeti pozicioba, a kor bezarult.
 
Milyen kovetkeztetest tudunk levonni ezek utan? Mint ismeretes egy korfolyamat eseten az elvegzett munka a gorbe altal korbehatarol terulettel aranyos, azaz a munka utemet abrazolo gorbe alatti teruletbol ki kell vonnunk a tobbi utem altal elhasznalt energiat, amibol a legszamottevobb a surites uteme.
Lathatjuk, hogy ugy lehet a munkat novelni, hogy
1. minel jobban osszenyomjuk eges elott az elegyet,
2. minel nagyobb homersekletemelkedest sikeruljon elerni az eges alatt, azaz a gaz nyomasa minel jobban megnojon, mert az fogja nekunk mechanikai munkava alakitani a befektetett energiat.
 
Az elso pontot az hatarozza meg, hogy mennyire lehet osszenyomni a gazelegyet, hogy meg ne induljon be az ongyuladas. Ez adott motort tekintve vilageleteben fix marad, hiszen menetkozben az egester geometriajat nem lehet valtoztatni, hogy a folso holtpont meg foljebb keruljon. Tehat, ha egy motort egy adott oktanszamu benzinre terveztek, akkor azzal mar nincs mit tenni (azert van, de errol majd kesobb).
A masodik esetet az hatarozza meg, hogy mennyi es milyen minosegu uzemanyag kerul elegetesre. Ugye ez mar szeles korben valtoztathato, elsosorban a gazpedallal.
 
Most folmerul a kerdes, miert is van egy csatlakozo, amely azt hivatott allitani amikor kisebb oktanszamu benzint sikerul csak tankolni, hiszen a motor geometriajat nem lehet valtoztatni.
A valasz abban rejlik, hogy nem minden idealis. Az eges ugyan nagyon gyorsan zajlik azonban megis van egy bizonyos terjedesi sebessege. Ez az allapotabran azt jelenti, hogy a gyujtas alatt nem egy izochor allapotvaltozas azaz fuggoleges vonal, hanem valami mas osszetetett gorbe lesz az eredmeny, bar a jellege meg fog maradni. Tehat a gyertya valamivel a folso holtpont elott fog gyujtani, azert, hogy mire az eges miatt keletkezo nyomasnovekedes teljes mertekben kiteljesedjen, a dugattyu at tudjon billenni a folso holtponton es neki birjon kezdeni azonnal a melonak. Ebben ugyan nem vagyok biztos, de ugy emlekszem, minel nagyobb a motor terhelese, annal jobban elore allitja a gyujtast, persze bizonyos hatarig, illetve ha tobb uzemanyag kerul az egesterbe, akkor gondolom az eges beteljesedesehez is tobb ido kell.
Konnyu belatni, hogy minel kisebb az oktanszam, annal kevesbbe tudjuk elore allitani a gyujtast, mivel az amugyis hajlamosabb kisebb nyomason es homersekleten begyulladni. Ilyenkor jon elo a kopogasos egest, amelyet ugy tudunk a mi esetunkben elkerulni, hogy azon a csatlakozon keresztul utasitjuk a szamitogepet, hogy meg veletlenul se probaljon nagyobb elogyujtast adni, azaz csokken az adott utem munkavegzo kepessege.
Folmerul a kerdes mi van forditott esetben, azaz ha magasabb oktanszamu benzin kerul be. Ekkor lehetne olyat csinalni, hogy nagyobb elogyujtast adni, de erre a motor elektronikajat fel kell kesziteni, ami a Mondeo eseteben nincs meg legjobb tudomasom szerint.
Ezek tukreben meg mindig nem latom miert is lenne jobb 98-ast tankolni 95-os helyett, bar elkepzelheto, hogy en ertelmezem rosszul az egeszet.
 
Minosegbiztositast. Egy kutasnak erdeke lehet, hogy 1liter az 0.95liter legyen inkabb, de azt mar nem hiszem el, hogy ki tudja vonni belole az adalekanyagot, vagy pluszban rak bele valamit amitol lecsokken az oktanszam.
A MOL, meg ha Kozep-Europa legnagyobb olajtarsasaga akar lenni, akkor egyszeruen nem engedheti meg maganak, hogy a 95-os helyett 91-est adjon el, az ilyen hirek azert ki szoktak szivarogni. Ami elteres lehet, az a finomitas minosege, illetve milyen alapanyagbol kezd el dolgozni.

Laciba eddig is az volt a véleményem, hogy veled maximum saját területemen vitatkozom.
 
De ez azért már túlzás ))))))
 
Erről az a vicc jut eszembe, amikor a Gróf kihívja Istókot párbajozni, mire Istók: rendben de ennek alapján a fegyvert én választom.
Gróf úrnak nádpálca, nekem meg kisbalta!
 
Üdv

[Angel]

Laciba eddig is az volt a véleményem, hogy veled maximum saját területemen vitatkozom.
 
De ez azért már túlzás ))))))
 
Erről az a vicc jut eszembe, amikor a Gróf kihívja Istókot párbajozni, mire Istók: rendben de ennek alapján a fegyvert én választom.
Gróf úrnak nádpálca, nekem meg kisbalta!
 
Üdv

Lehet ám a pálcával nagyokat döfni! Egy ügyvédnek még pálcája sincs, hanem tolla, és meg merem kockáztatni, hogy azzal veszélyesebb.

Lehet ám a pálcával nagyokat döfni! Egy ügyvédnek még pálcája sincs, hanem tolla, és meg merem kockáztatni, hogy azzal veszélyesebb.

Jaja. meg mindig van egy lesujto erve.

Laciba eddig is az volt a véleményem, hogy veled maximum saját területemen vitatkozom.
 
De ez azért már túlzás ))))))
 
Erről az a vicc jut eszembe, amikor a Gróf kihívja Istókot párbajozni, mire Istók: rendben de ennek alapján a fegyvert én választom.
Gróf úrnak nádpálca, nekem meg kisbalta!
 
Üdv

Ezzel en is igy vagyok. A sajat teruleteden nem allok vitaba veled

Sziasztok!
Újabb megoldások a gyújtási problémák megoldására, csak ezek már léteznek: dupla gyújtógyertya (twinspark az OFF alfáknál), meg a szikragyújtásos dízelmotor egyes buszok motorjában, ahol nem bízzák az öngyulladás "tudására" a dolgot.
2. a kerozin nem alkalmas autók meghajtására (mondjuk ezt eddig is tudtuk), de nem azért mert túl jó, hanem ellenkezőleg, nagyon alacsony a kompressziótűrése.
De lehet, hogy nem igaz, nem gépész vagyok, csak jogász, viszont nem ügyvéd, nem kell félni.

Hat nem tudom. Nem akarok nagyon vitatkozni, de en meg sosem ereztem kulonbozo orszagok benzinjei kozt kulonbseget, de az is lehet, hogy csak falabam van.
En ugy tudom, hogy a kutas nem kever hozza adalekot, mert vannak ugye automata kutak is, de lehet, hogy ezt is rosszul tudom.
Azt irod, hogy keverik a benzint, 95-be raknak 91-est. Ezt el tudom kepzelni, a megoldas olyan kutra menni, ahol nincs 91-es.
 
Valamikor regebben hallottam, hogy szidtak Franciaorszagban, hogy az aruhazlancak olcson adnak rosszabb minosegu uzemanyagot. Aztan egyszercsak kiderult, hogy ugyanaz a minoseg, csak a nagy kutaknak nem tetszik a keresztfinanszirozas, ami ertheto is.
 
Ami a fizikat illeti, hozzad kepest csak mukedvelo vagyok, megis ugy gondolom, hogy a futoertek az bizony jelentos szerepet jatszik az egeszben.

Különböző országok: Sierrával anno - olasz, spanyol benya xar, francia, portugál meg jó, igaz ólmosat kerestem, itt-ott meg adalékolni kellett ...

[Joe]

Hat nem tudom. Nem akarok nagyon vitatkozni, de en meg sosem ereztem kulonbozo orszagok benzinjei kozt kulonbseget, de az is lehet, hogy csak falabam van.
En ugy tudom, hogy a kutas nem kever hozza adalekot, mert vannak ugye automata kutak is, de lehet, hogy ezt is rosszul tudom.
Azt irod, hogy keverik a benzint, 95-be raknak 91-est. Ezt el tudom kepzelni, a megoldas olyan kutra menni, ahol nincs 91-es.
 
Valamikor regebben hallottam, hogy szidtak Franciaorszagban, hogy az aruhazlancak olcson adnak rosszabb minosegu uzemanyagot. Aztan egyszercsak kiderult, hogy ugyanaz a minoseg, csak a nagy kutaknak nem tetszik a keresztfinanszirozas, ami ertheto is.
 
Ami a fizikat illeti, hozzad kepest csak mukedvelo vagyok, megis ugy gondolom, hogy a futoertek az bizony jelentos szerepet jatszik az egeszben.

Én minden tankolás után megérzem, ha az a benzin xar volt. Ami feltűnő, ha tankoláskor kikattan a pisztoly, és még több mint 5l megy a tankba. Ausztriában max. fél litert tudtam beletankolni kikattanás után, pedig érzésre ugyan olyan érzékenységűek a töltőpisztolyok! És mindig ugyan annál a kútnál tankolok. Ha szla kell akkor OMV, ha nem, akkor Slovnaft/szolvákia!
A többitől úgy köhécsel, mintha influenzás lenne, és érzem hogy nem megy úgy, mint ahogy kéne. De nem csak placebó szinten, hanem ténylegesen nem éri el olyan gyorsan a megszokott ütemet!
 
 
Tisztelettel!

Egy jó tanács benyaügyben: lehet, hogy nem igaz, de én így éreztem. Éjszaka érdemes tankolni (mert nincs sor), nagyon lassan kell nyomni a pisztolyt, és így kevesebbet mér a műszer. Nekem otthon így működik a WC-tartály, a sarokszelep majdnem el van zárva, a vízóra meg egyenesen tehetetlen ilyen kis vízhozammal szemben.

Egy jó tanács benyaügyben: lehet, hogy nem igaz, de én így éreztem. Éjszaka érdemes tankolni (mert nincs sor), nagyon lassan kell nyomni a pisztolyt, és így kevesebbet mér a műszer. Nekem otthon így működik a WC-tartály, a sarokszelep majdnem el van zárva, a vízóra meg egyenesen tehetetlen ilyen kis vízhozammal szemben.

... és jó ha álarcban vagy, és a pisztoly se fontos, a lényeg hogy annak lácccon 8-D
 
(szerintem a vízóra is teljes keresztmetszetben mér)

... és jó ha álarcban vagy, és a pisztoly se fontos, a lényeg hogy annak lácccon 8-D
 
(szerintem a vízóra is teljes keresztmetszetben mér)

jó poén! a szelep úgy van beállítva, hogy ne forgassa a vízórát, kb. 15 perc alatt telik így meg a buditartály

bocs az OFFságért mindenkitől, de úgy gondolom, ha néhány %-kal többet tudunk tankolni, az is számít, függetlenül attól ki mennyit autózik

Én minden tankolás után megérzem, ha az a benzin xar volt. Ami feltűnő, ha tankoláskor kikattan a pisztoly, és még több mint 5l megy a tankba. Ausztriában max. fél litert tudtam beletankolni kikattanás után, pedig érzésre ugyan olyan érzékenységűek a töltőpisztolyok! És mindig ugyan annál a kútnál tankolok. Ha szla kell akkor OMV, ha nem, akkor Slovnaft/szolvákia!
A többitől úgy köhécsel, mintha influenzás lenne, és érzem hogy nem megy úgy, mint ahogy kéne. De nem csak placebó szinten, hanem ténylegesen nem éri el olyan gyorsan a megszokott ütemet!
 
 
Tisztelettel!

Elso kattanas utan siman bele tudok tankolni 2-3 litert akarhol. En meg mindig allitom, hogy nincs eszreveheto kulonbseg orszagok kozott. Sot 96 es 2000 kozott ceges autoba mindig Shellnel tankoltam aminek eleg rossz hire van es soha az eletbe nem ereztem, hogy rosszabbul ment volna, vagy sokkal tobbet kellett volna tankolni a kelletenel. Pedig ezalatt lementem 100ekm-t.
Az egyszeruen nem igaz, hogy csak az OMV a jo. Legutobb tankoltam en a torokbalinti Coranal meg Szegeden Essonal es OMV-nel is, semmi kulonbseg nem volt egymashoz kepest, vagy az osztrak, svajci akarmelyik kuthoz kepest.

jó poén! a szelep úgy van beállítva, hogy ne forgassa a vízórát, kb. 15 perc alatt telik így meg a buditartály

Es igy mennyi penzt takaritasz meg havonta? Megeri minden este csavargatni a csapot? Szvsz ennel sokkal tobbet elkolt az ember egyeb baromsagokra.

Es igy mennyi penzt takaritasz meg havonta? Megeri minden este csavargatni a csapot? Szvsz ennel sokkal tobbet elkolt az ember egyeb baromsagokra.

Sziasztok!
Egyetértek Lacibával, nem hinném, hogy megéri.
Abban igaza van Rob-2-nek, hogy igenis ki lehet nyitni a csapot úgy, hogy olyan kis nyomással folyjon a víz, hogy az még ne forgassa meg az órát. Szegény, alacsony jövedelmű kisnyugdíjasok szokták csinálni, hogy vödörbe engedik a vizet, egy óra alatt meg is telik, aztán egész nap abban mosnak kezet, mosogatnak, stb., aztán leöntik vele még a vécét is. Szégyen, de itt tartunk. EU, 2005. Bocsánat az offért.
 
Üdv,
Moire

Egy jó tanács benyaügyben: lehet, hogy nem igaz, de én így éreztem. Éjszaka érdemes tankolni (mert nincs sor), nagyon lassan kell nyomni a pisztolyt, és így kevesebbet mér a műszer. Nekem otthon így működik a WC-tartály, a sarokszelep majdnem el van zárva, a vízóra meg egyenesen tehetetlen ilyen kis vízhozammal szemben.

Bár szerintem a töltőpisztolyt nem lehet olyan lassan nyomni, igaz, nem próbáltam még ki, de furán is nézhetnek Rád, ha 2 és fél órán keresztül tankolod a verdát, hiszen senki más nincs ott, mivel éjszaka van, tutira kiszúrják, hogy csalsz..

Sziasztok!
Egyetértek Lacibával, nem hinném, hogy megéri.
Abban igaza van Rob-2-nek, hogy igenis ki lehet nyitni a csapot úgy, hogy olyan kis nyomással folyjon a víz, hogy az még ne forgassa meg az órát. Szegény, alacsony jövedelmű kisnyugdíjasok szokták csinálni, hogy vödörbe engedik a vizet, egy óra alatt meg is telik, aztán egész nap abban mosnak kezet, mosogatnak, stb., aztán leöntik vele még a vécét is. Szégyen, de itt tartunk. EU, 2005. Bocsánat az offért.
 
Üdv,
Moire

Igen, sok nyugdijas csinal ilyet, meg hogy a mosogatolevel onti nyakon a barna macit, oszt buzlik a porcelan busz, de nem feltetlenul a penzhiany teszi, csak a begyoposodott takarekossag tudat.

Bár szerintem a töltőpisztolyt nem lehet olyan lassan nyomni, igaz, nem próbáltam még ki, de furán is nézhetnek Rád, ha 2 és fél órán keresztül tankolod a verdát, hiszen senki más nincs ott, mivel éjszaka van, tutira kiszúrják, hogy csalsz..

Én bevallom már megpróbáltam hímestojás kézzel nyomni a töltőpisztolyt, de mindig beindult az a piszok számláló.

Csak román vagy ukrán benzint ne vegyetek, magánkútnál. A MOL, Lukoil meg ÖMV és társai jók.

Igen, sok nyugdijas csinal ilyet, meg hogy a mosogatolevel onti nyakon a barna macit, oszt buzlik a porcelan busz, de nem feltetlenul a penzhiany teszi, csak a begyoposodott takarekossag tudat.

Szia Laciba,
:-)
Igen, bizonyára ilyen is van köztük.
Üdv,
Moire

Sziasztok,
 
Rajottem, szegeny 2-es mondimnak azert nincs fenye sotetben, mert a tompitott vilagitas tukorfelulete teljesen matt lett. Mintha nem birna az izzo hojet, mert be van szurkulve eleg nagy teruleten a foncsor. Van valami otletetek, hogyan lehetne javitani (esetleg valahol lehet ujrafoncsoroztatni?)
 
Koszonettel
Tamas

[Scratch]

Sziasztok,
 
Rajottem, szegeny 2-es mondimnak azert nincs fenye sotetben, mert a tompitott vilagitas tukorfelulete teljesen matt lett. Mintha nem birna az izzo hojet, mert be van szurkulve eleg nagy teruleten a foncsor. Van valami otletetek, hogyan lehetne javitani (esetleg valahol lehet ujrafoncsoroztatni?)
 
Koszonettel
Tamas

pingTomi(1),
 
Zsoel tud címet, ahol krómoznak.

Sziasztok,
 
Rajottem, szegeny 2-es mondimnak azert nincs fenye sotetben, mert a tompitott vilagitas tukorfelulete teljesen matt lett. Mintha nem birna az izzo hojet, mert be van szurkulve eleg nagy teruleten a foncsor. Van valami otletetek, hogyan lehetne javitani (esetleg valahol lehet ujrafoncsoroztatni?)
 
Koszonettel
Tamas

Szia PingTomi,
És ezt hogy vetted észre? Kívülről nem látszik nekem semmi...
 
üdv,
Moire.

[Angel]

Sziasztok,
 
Rajottem, szegeny 2-es mondimnak azert nincs fenye sotetben, mert a tompitott vilagitas tukorfelulete teljesen matt lett. Mintha nem birna az izzo hojet, mert be van szurkulve eleg nagy teruleten a foncsor. Van valami otletetek, hogyan lehetne javitani (esetleg valahol lehet ujrafoncsoroztatni?)
 
Koszonettel
Tamas

Lehet, hogy bontott lámpával jobban járnál..

Sziasztok,
 
Na igen. Termeszetesen szetbontottam mindket lapmat
 
Scratch: nekem nem kromozas kell, hanem foncsorreteg - a kettu ugy tudom, nem ugyanaz ...
 
Tamas

Sziasztok,
 
Érdekelne a véleményetek, hogy megérné-e Xenon szettet beszerelni a MK2-es mondeomba
Teccene a nagy fény miatt, persze előbb foncsor kell a tükrökre.
 
pingTomi

[Joe]

Elso kattanas utan siman bele tudok tankolni 2-3 litert akarhol. En meg mindig allitom, hogy nincs eszreveheto kulonbseg orszagok kozott. Sot 96 es 2000 kozott ceges autoba mindig Shellnel tankoltam aminek eleg rossz hire van es soha az eletbe nem ereztem, hogy rosszabbul ment volna, vagy sokkal tobbet kellett volna tankolni a kelletenel. Pedig ezalatt lementem 100ekm-t.
Az egyszeruen nem igaz, hogy csak az OMV a jo. Legutobb tankoltam en a torokbalinti Coranal meg Szegeden Essonal es OMV-nel is, semmi kulonbseg nem volt egymashoz kepest, vagy az osztrak, svajci akarmelyik kuthoz kepest.

Én az elmúlt 4 év alatt mentem kb. 300ekm-t. Volt Ford Transit, 1,0-1,3 3db. Suzuki, 1,3-1,4-1,8 új Escort, régi és új Transporter, Citroen Jumper, Focus, és most a Mondeo. Ezekkel huzamosabb ideig jártam, és a Mondeon kívül szinte mindegyik köpködött, ha nem jó minőségű benzint tankoltam! Főleg a Mutyiokik. Azok egyáltálan nem mentek, ha Shell, illetve nevesincs kutakhoz kényszerültem...
 
És ami még mérvadó, hogy VAN KUTAS ISMERŐSŐM!!!
 
 
Tisztelettel!

Sziasztok!
Egyetértek Lacibával, nem hinném, hogy megéri.
Abban igaza van Rob-2-nek, hogy igenis ki lehet nyitni a csapot úgy, hogy olyan kis nyomással folyjon a víz, hogy az még ne forgassa meg az órát. Szegény, alacsony jövedelmű kisnyugdíjasok szokták csinálni, hogy vödörbe engedik a vizet, egy óra alatt meg is telik, aztán egész nap abban mosnak kezet, mosogatnak, stb., aztán leöntik vele még a vécét is. Szégyen, de itt tartunk. EU, 2005. Bocsánat az offért.
 
Üdv,
Moire

Még mindig off :-) az a baj, hogy ugye amikor szivárog egy vízcső, nem használsz vizet és pörög az óra 8-( kihívod, bontják, hát ott nem ömlik ám a víz, csak SZIVÁROG 8-O mégis forog az óra, oszt fizetheted ...
 
Lacibá: üdvözölnek a tehetős kisnyugdíjasok ;-)

Még mindig off :-) az a baj, hogy ugye amikor szivárog egy vízcső, nem használsz vizet és pörög az óra 8-( kihívod, bontják, hát ott nem ömlik ám a víz, csak SZIVÁROG 8-O mégis forog az óra, oszt fizetheted ...
 
Lacibá: üdvözölnek a tehetős kisnyugdíjasok ;-)

Szia napu!
uccsó OFF!
 
Nagyon közeli családtagomnál pontosan ez történt!
A kertjében eltörött egy cső, egy hónapig folyt a víz a talajba, nem vette észre. Majd kijött egy csekk, amit a postán szoktunk befizetni a vízdíjjal, csupán 453000 HUF volt rajta a havi fogyasztás.
 
A jóindulatú vízművek sűrű levelezések és kérelmek hatására figyelembe vette, hogy a vízdíj fele csatornadíj, és - mivel az elfolyt víz nem a csatornán keresztül távozott, -, így elengedte a felét!
 
Üdvözlettel,
Moire.

90 ezernél kell cserélni ,, ,

en is most vettem egy 98- as.2l.i.mondeot.nagyon nnegvagyok vele elégedve,olyan mintegy harckocsi .az elözö 1.6.os orionomat most árulom 84-es.azzalis nagyonmegvagyok elégedve.minőség,megbizhatóság, ford. üdv mindenkinek . nandikiss.        +ela  
sci  
 
                         

Sziasztok!
Benzinkérdéshez én hozzátennék annyit, hogy amíg el nem gázosítottam az autómat
2.0 MondiII, egy konkrét ÖMV kutat preferáltam, ugyanis 8l, vagy alatta jött ki a fogyasztás ha itt tankoltam, más kutaknál mindig változott, de elérte a 10l-t is. A lábam ugyanakkora volt majdnem minden esetben, mert nagyon nyomtam neki. Hetente 1 tank körül pörgettem el, és majdnem minden hét ugyanolyan arányban alakult /városi, hosszútáv/.
Lehet, hogy bizonyos ÖMV kút nem árul jobb benzint mint ami az előírás, de akkor a többiek tesznek valamit. A többit a fantáziátokra bízom.
A 99+ és hasonló benzinnel nagyonon vidég-pest viszonlatban én vettem észre javulást a drágább javára. Bár az is számít hogy a katalizátor mennyire égett ki. Mert ha a balcsi-szfehérvár távott megtettem padlón, utánna mintha kicserélték volna az autót.
Amiről beszélgetünk, abban van esélye a tévedésnek, a mérési hibának, tehát egy csomó szubjektív tényező van benne. Mindenesetre én is aki rendszeresen figyelek a fogyasztás, a motor hangja, mennyire nyomom neki tényezőkre, érzünk különbséget az egyes kutak üzamanyagai között teljesítményben, így fogyasztásban is.
A gázautózásnál sajnos még nagyobb a szórás, és még jobban lehet érezni a különbséget. Én itt a nagy magyar céget preferálom.
 
üdv.
KK
egy régóta hallgató tag.

Sziasztok!
Benzinkérdéshez én hozzátennék annyit, hogy amíg el nem gázosítottam az autómat
2.0 MondiII, egy konkrét ÖMV kutat preferáltam, ugyanis 8l, vagy alatta jött ki a fogyasztás ha itt tankoltam, más kutaknál mindig változott, de elérte a 10l-t is. A lábam ugyanakkora volt majdnem minden esetben, mert nagyon nyomtam neki. Hetente 1 tank körül pörgettem el, és majdnem minden hét ugyanolyan arányban alakult /városi, hosszútáv/.
Lehet, hogy bizonyos ÖMV kút nem árul jobb benzint mint ami az előírás, de akkor a többiek tesznek valamit. A többit a fantáziátokra bízom.
A 99+ és hasonló benzinnel nagyonon vidég-pest viszonlatban én vettem észre javulást a drágább javára. Bár az is számít hogy a katalizátor mennyire égett ki. Mert ha a balcsi-szfehérvár távott megtettem padlón, utánna mintha kicserélték volna az autót.
Amiről beszélgetünk, abban van esélye a tévedésnek, a mérési hibának, tehát egy csomó szubjektív tényező van benne. Mindenesetre én is aki rendszeresen figyelek a fogyasztás, a motor hangja, mennyire nyomom neki tényezőkre, érzünk különbséget az egyes kutak üzamanyagai között teljesítményben, így fogyasztásban is.
A gázautózásnál sajnos még nagyobb a szórás, és még jobban lehet érezni a különbséget. Én itt a nagy magyar céget preferálom.
 
üdv.
KK
egy régóta hallgató tag.

Gyere gyakrabban :-)

Ha tovább használom kopogó hanggal mi vár rám és az autóra? Tönkre tesz még valami mást is? A kopogás szerintetek is a hidrotőkék miatt van?

Gábor,
 
Információim szerint amíg csak hidegen van hangja, addig nem olyan veszélyes. Amikor már melegen is hangja van, akkor szépen lassan hazavágja a vezérműtengelyt, és méglassabban annak "csapágyait". De ehhez ha jól tudom jócskán kell km is.
Üdv.: Greg

[Angel]

Gábor,
 
Információim szerint amíg csak hidegen van hangja, addig nem olyan veszélyes. Amikor már melegen is hangja van, akkor szépen lassan hazavágja a vezérműtengelyt, és méglassabban annak "csapágyait". De ehhez ha jól tudom jócskán kell km is.
Üdv.: Greg

Ha pl a hidrotők eldugul, akkor nehezebb nyomkodni, megkophat a vezérműtengely, aminek csere a vége. A duguláshoz elég pl a piszkos olaj.

Ha pl a hidrotők eldugul, akkor nehezebb nyomkodni, megkophat a vezérműtengely, aminek csere a vége. A duguláshoz elég pl a piszkos olaj.

Angel,
Ha eldugul, akkor nehezebb nyomkodni???.... Nem akarlak bántani, de láttál már hidrotőkét szétszedve, és tudod hogy hogyan működik az autóban? ... Az az egy igaz, hogy általában a piszkos olaj teszi tönkre. A másik a rossz minőségű vagy túlságosan elhasznált olaj.

[Angel]

Angel,
Ha eldugul, akkor nehezebb nyomkodni???.... Nem akarlak bántani, de láttál már hidrotőkét szétszedve, és tudod hogy hogyan működik az autóban? ... Az az egy igaz, hogy általában a piszkos olaj teszi tönkre. A másik a rossz minőségű vagy túlságosan elhasznált olaj.

Igen, láttam, sőt az eset konkrétan nálunk meg is történt, bár egy ascona volt az illető, de vezérműtengely csere lett a vége.

Igen, láttam, sőt az eset konkrétan nálunk meg is történt, bár egy ascona volt az illető, de vezérműtengely csere lett a vége.

Pedig a szlogen ugy szol, hogy OPEL, sose kOPEL...

Igen, láttam, sőt az eset konkrétan nálunk meg is történt, bár egy ascona volt az illető, de vezérműtengely csere lett a vége.

Már csak azért kérdem, mert elvileg ha jó a hidrotőke, akkor nem nagyon szabadna tudnod összenyomni, ha el van dugulva ha nem. A benne lévő golyó elvileg megakadályozza hogy az olaj kifollyon belőle, azaz nem összenyomható. A gyakorlatban lassan össze lehet nyomni. Ha kézzel úgy össze tudod nyomni, hogy szinte spriccel ki belőle az olaj, akkor a benne lévő golyós szelep nem dolgozik megfelelően. A jó hidrotőke nem nyomható gyorsan össze. Pontosan ez a működésének a lényege. Emiatt tud csattogni indításkor, vagyis elengedi az olajat leállítás után, és amíg indítás után fel nem töltődik (vagyis "közel 0" lesz a szelephézag), addig a szelephézag miatt hangja van. Ha eldugul, akkor igaz, hogy nem áll be a szelephézag a megfelelő értékre, de akkor össze sem tudod nyomni, mert ugyebár az olaj elvileg összenyomhatatlan és nem tud kifolyni a hidrotőkéből, mert ugyebár eldugult. Legalábbis nekem így tanították

Pedig a szlogen ugy szol, hogy OPEL, sose kOPEL...

... csak eldugul... )))