Fék, ABS, ESP

[Robyy]

Átnézem lám a vezetékeket köszönöm
 

[Koniman]

Hogyan érdemes nekikezdeni a tárcsa leszedésének, ha nem tudom csak úgy simán lehúzni és rugdalásra meg kalapálgatásra sem akar megmozdulni.
A bal oldali simán le lehet venni...

A tanácsokat köszönöm.

[Zsolteey]

Hogyan érdemes nekikezdeni a tárcsa leszedésének, ha nem tudom csak úgy simán lehúzni és rugdalásra meg kalapálgatásra sem akar megmozdulni.
A bal oldali simán le lehet venni...

A tanácsokat köszönöm.

Egy még nagyobb kalapáccsal

[xrobe]

Hogyan érdemes nekikezdeni a tárcsa leszedésének, ha nem tudom csak úgy simán lehúzni és rugdalásra meg kalapálgatásra sem akar megmozdulni.
A bal oldali simán le lehet venni...

A tanácsokat köszönöm.

Én megmelegítettem gázlámpával az agyra felfekvő felületet, és utána pár ütés kellett neki csak, előtte kb. fél óráig püfföltem.

[Koniman]

Én megmelegítettem gázlámpával az agyra felfekvő felületet, és utána pár ütés kellett neki csak, előtte kb. fél óráig püfföltem.

Köszi Akkor már csak gáz lámpát kell beszereznem...

[xrobe]

Köszi Akkor már csak gáz lámpát kell beszereznem...

Nem tudom nekem mióta lehettek rajta, de 2 csavar is csak melegítéssel jött le. 

[Meg Győző]

Nem tudom nekem mióta lehettek rajta, de 2 csavar is csak melegítéssel jött le. 

Én 14 év és 256e km után vettem le a tárcsákat.
Két kicsi koccintással lejött, még látszott alatta a gyári fehér zsír.

[Koniman]

Én 14 év és 256e km után vettem le a tárcsákat.
Két kicsi koccintással lejött, még látszott alatta a gyári fehér zsír.

És addig nem fékeztél csak hetente egyszer?
Sok autópálya mi?
Úgy könnyű...

[Meg Győző]

És addig nem fékeztél csak hetente egyszer?
Sok autópálya mi?
Úgy könnyű...

157ezerig egy nyugdíjas bácsi volt a tulaj.
A fékek kb. 75%-osak voltak. Utána én koptattam a többit...

[xrobe]

Én 14 év és 256e km után vettem le a tárcsákat.
Két kicsi koccintással lejött, még látszott alatta a gyári fehér zsír.

Én csak annyit tudok, hogy 345ezernél szedtem le, és most 24,7mm volt.
Az egyik szépen lejött, a másikkal meg kellett küzdenem. A hátsók probléma nélkül lejöttek.

[Freestyle]

Sziasztok.
Érdeklődnék, hogy más is tapasztalt-e olyasmit vizes úton, amikor az ABS dolgozni kezd, a fékerő nagyon visszaesik.
Értem ez alatt, kb 35-ös tempónál nyomnom kellett egy nagy féket. Az elején hirtelen elkezdett lassulni, majd az ABS működésbe lépett, és innen a fékerő talán a negyede lett, mintha jeges felületen fékeztem volna. Ahogy lassan elérte azt a sebességet, amikor már nem dolgozik az ABS, újra megjött a fékrő, és megálltam.

Ezután kimentem az ipari parkba, kicsit fékpróbázni. Minden fékezésnél így viselkedik. 
Próbára kivettem az ABS biztosítékjait. Azt tapasztaltam, hogy rövidebbb távon megáll az autó ugyan olyan tempóról ABS nélkül. 
Ezután kipróbáltam öcsém Accordjával is, de annál nincs érezhető fékerő csökkenés amikor az ABS dolgozni kezd....

[AndyA]

Sziasztok.
Érdeklődnék, hogy más is tapasztalt-e olyasmit vizes úton, amikor az ABS dolgozni kezd, a fékerő nagyon visszaesik.
Értem ez alatt, kb 35-ös tempónál nyomnom kellett egy nagy féket. Az elején hirtelen elkezdett lassulni, majd az ABS működésbe lépett, és innen a fékerő talán a negyede lett, mintha jeges felületen fékeztem volna. Ahogy lassan elérte azt a sebességet, amikor már nem dolgozik az ABS, újra megjött a fékrő, és megálltam.

Ezután kimentem az ipari parkba, kicsit fékpróbázni. Minden fékezésnél így viselkedik. 
Próbára kivettem az ABS biztosítékjait. Azt tapasztaltam, hogy rövidebbb távon megáll az autó ugyan olyan tempóról ABS nélkül. 
Ezután kipróbáltam öcsém Accordjával is, de annál nincs érezhető fékerő csökkenés amikor az ABS dolgozni kezd....

Gumi és tapadás kérdése is...

Amúgy általánosságban igaz, hogy az ABS növeli a féktávot a satu fékhez képest - cserébe gurul a kerék, tudsz kormányozni, nem irányíthatatlanul csúszol előre, vagy éppen lejtőirányba.

Néha hátrányos, pl. pár centis hóban "felgurít" a hóréteg tetejére, míg a satu felpúpozza a kerék előtt a havat, de alatta az aszfalton csúszik, aminek sokkal jobb a tapadása a vékony hóréteghez képest.

Szóval a fizikát az ABS sem fogja meghágni a kedvedért.

AndyA

[Meg Győző]

Gumi és tapadás kérdése is...

Amúgy általánosságban igaz, hogy az ABS növeli a féktávot a satu fékhez képest - cserébe gurul a kerék, tudsz kormányozni, nem irányíthatatlanul csúszol előre, vagy éppen lejtőirányba.

Néha hátrányos, pl. pár centis hóban "felgurít" a hóréteg tetejére, míg a satu felpúpozza a kerék előtt a havat, de alatta az aszfalton csúszik, aminek sokkal jobb a tapadása a vékony hóréteghez képest.

Szóval a fizikát az ABS sem fogja meghágni a kedvedért.

AndyA

 
Köszi, megmentettél egy hsz-től.....  

[Koniman]

Köszi, megmentettél egy hsz-től.....  

No meg az is biztos, hogy nyersebben fogalmaztál volna.

[vzoli]

Köszi, megmentettél mindenkit  egy hsz-omtól.....  

így akartad mondani? 

[Meg Győző]

No meg az is biztos, hogy nyersebben fogalmaztál volna.

Most méééérrttt..... 

[Meg Győző]

így akartad mondani? 

Ha így akartam volna, így írom. 
Tudod, aki nem akarja ne olvassa.....
 

[vzoli]

Ha így akartam volna, így írom. 
Tudod, aki nem akarja ne olvassa.....
 

 

[Ferqo]

Gumi és tapadás kérdése is...

Amúgy általánosságban igaz, hogy az ABS növeli a féktávot a satu fékhez képest - cserébe gurul a kerék, tudsz kormányozni, nem irányíthatatlanul csúszol előre, vagy éppen lejtőirányba.

Néha hátrányos, pl. pár centis hóban "felgurít" a hóréteg tetejére, míg a satu felpúpozza a kerék előtt a havat, de alatta az aszfalton csúszik, aminek sokkal jobb a tapadása a vékony hóréteghez képest.

Szóval a fizikát az ABS sem fogja meghágni a kedvedért.

AndyA

Ez biztos?
Ha satu, akkor csúszik, ha csúszik a kerék kisebb a tapadás, mintha gördülne.
Ez inkább így lenne igaz:Az ABS sel hosszabb a fékút, mintha pont csúszáshatáron (a határ gördőlő oldalán) tudnál fékezni. De ugye ilyet földi halandó max csak nagyon sok gyakorlással/tapasztalattal tud.

Amúgy az Mk3 ABS nekem is okozott néha meglepetést, kb ugyanazt mint a téma felvető hsz.-ben. Főleg alacsony sebességénél, pl amikor vmi úthiba miatt levegőbe került egy kerék, volt hogy majdnem nekimentem az előttem lévőnek, pedig alig volt sebesség, és még hely is volt bőven.

[AndyA]

Ez biztos?
Ha satu, akkor csúszik, ha csúszik a kerék kisebb a tapadás, mintha gördülne.
Ez inkább így lenne igaz:Az ABS sel hosszabb a fékút, mintha pont csúszáshatáron (a határ gördőlő oldalán) tudnál fékezni. De ugye ilyet földi halandó max csak nagyon sok gyakorlással/tapasztalattal tud.

Amúgy az Mk3 ABS nekem is okozott néha meglepetést, kb ugyanazt mint a téma felvető hsz.-ben. Főleg alacsony sebességénél, pl amikor vmi úthiba miatt levegőbe került egy kerék, volt hogy majdnem nekimentem az előttem lévőnek, pedig alig volt sebesség, és még hely is volt bőven.

Ez nem igaz, pont ez a probléma.

Vannak olyan helyzetek, amikor a gördülésnél a csúszás nagyobb tapadást jelentene. Tipikusan akkor, ha valami nem jól tapadó holmi tetejére - hó, vizes falevél stb. - gurít fel az ABS.

De előfordulhat olyan szélsőség is két autó összehasonlításában, hogy az egyiknek újak, profilmélyek, szóval jók a gumijai, a másiknak tükörradiálóccókicikínai, és az ABS szabályozása, azaz hogy blokkoláskor mennyire és hogyan engedi fel a féket, egyszerűen kívül esik a tényleges tapadáshoz szükséges optimális tartományon.

Amúgy ha a levegőben van a kereked, akkor hogyan is akarsz azzal fékezni? Fékernyővel...? 

AndyA

[vzoli]

Amúgy ha a levegőben van a kereked, akkor hogyan is akarsz azzal fékezni? Fékernyővel...? 

AndyA

Itt most gondolunk egy kátyuba bele"eső"  kerékre ami épp egy pillanatra elveszti a tapadását. Ilyenkor az abs hogy ne rántsa keresztbe a másik tapadó kerék az autót elveszi kicsit a másik kerékről is a féket. Nem pördül meg a kocsi, de lehet, hogy éppen pont jobb lenne, mert akkor nem koccolja le az előtte menőt.
Jóég tudja, hogy melyik a jobb. (szerintem betartani a követési távolságot azért mindenképp jobb  )

[Meg Győző]

Itt most gondolunk egy kátyuba bele"eső"  kerékre ami épp egy pillanatra elveszti a tapadását. Ilyenkor az abs hogy ne rántsa keresztbe a másik tapadó kerék az autót elveszi kicsit a másik kerékről is a féket. Nem pördül meg a kocsi, de lehet, hogy éppen pont jobb lenne, mert akkor nem koccolja le az előtte menőt.
Jóég tudja, hogy melyik a jobb. (szerintem betartani a követési távolságot azért mindenképp jobb  )

Ilyet nem csinál az ABS.
Minden kerékre a lehető legnagyobb fékerőt vezérli ki a meg csúszás határig.

[vzoli]

Ilyet nem csinál az ABS.
Minden kerékre a lehető legnagyobb fékerőt vezérli ki a meg csúszás határig.

Vagyis, ha a kocsi egyik oldala jégen a másik meg betonon fut, akkor szépen elrántja a beton irányába? Nem hinném, hogy ez igy van.

[Ferqo]

Ez nem igaz, pont ez a probléma.

Vannak olyan helyzetek, amikor a gördülésnél a csúszás nagyobb tapadást jelentene. Tipikusan akkor, ha valami nem jól tapadó holmi tetejére - hó, vizes falevél stb. - gurít fel az ABS.

De előfordulhat olyan szélsőség is két autó összehasonlításában, hogy az egyiknek újak, profilmélyek, szóval jók a gumijai, a másiknak tükörradiálóccókicikínai, és az ABS szabályozása, azaz hogy blokkoláskor mennyire és hogyan engedi fel a féket, egyszerűen kívül esik a tényleges tapadáshoz szükséges optimális tartományon.

Amúgy ha a levegőben van a kereked, akkor hogyan is akarsz azzal fékezni? Fékernyővel...? 

AndyA

Ahha, tehát nem igaz a fizika, mert "vannak olyan helyzetek" és "előfordulhat olyan szélsőség"...

[Meg Győző]

Vagyis, ha a kocsi egyik oldala jégen a másik meg betonon fut, akkor szépen elrántja a beton irányába? Nem hinném, hogy ez igy van.

Nem.
Nem rántja el,  a jobb tapadás irányába "menekül" a kocsi, de ezen tesztek mind elengedett kormányosak!
Ha fogod a kormányt, akkor el sem visz és nyomhatod a féket ahogy bírod.

"Minden kerékre a lehető legnagyobb fékerőt vezérli ki a meg csúszás határig"

Ez nem azt jelenti, hogy mindegyik kerékre azonos fékerő jut.

Nagyon összetett algotitmusokkal dolgozik a rendszer és másodpercenként kúvasoksor. Egy ilyen kátyús dolognál szinte semmi nem
történik, annyi idő alatt a kerék fordulatszám sem emelkedik, hogy "csúszásnak" érezze.

[Ferqo]

Nem.
Nem rántja el,  a jobb tapadás irányába "menekül" a kocsi, de ezen tesztek mind elengedett kormányosak!
Ha fogod a kormányt, akkor el sem visz és nyomhatod a féket ahogy bírod.

"Minden kerékre a lehető legnagyobb fékerőt vezérli ki a meg csúszás határig"

Ez nem azt jelenti, hogy mindegyik kerékre azonos fékerő jut.

Nagyon összetett algotitmusokkal dolgozik a rendszer és másodpercenként kúvasoksor. Egy ilyen kátyús dolognál szinte semmi nem
történik, annyi idő alatt a kerék fordulatszám sem emelkedik, hogy "csúszásnak" érezze.

Nekm pont ilyen úthibás/kátyus/ fekvőrendőrös (nem kicsi, hanem a nagy, ami az egész egyenrangú kereszteződésben emelt szintet jelenti) helyzetekben, kis sebességnél produkált olyat, hogy majdnem kocc lett, nem egyszer, a legváratlanabb szitukban.
Eurocenter előtt, hegyről le, hullámos az út,  dobbant a kerék, utána azt érzem pattog a kerék, és hiába nyomom a féket, alig történik vmi.
Normál tempó, normál köv távolság.

[Meg Győző]

Nekm pont ilyen úthibás/kátyus/ fekvőrendőrös (nem kicsi, hanem a nagy, ami az egész egyenrangú kereszteződésben emelt szintet jelenti) helyzetekben, kis sebességnél produkált olyat, hogy majdnem kocc lett, nem egyszer, a legváratlanabb szitukban.
Eurocenter előtt, hegyről le, hullámos az út,  dobbant a kerék, utána azt érzem pattog a kerék, és hiába nyomom a féket, alig történik vmi.
Normál tempó, normál köv távolság.

Aki szhar lengéscsillapítóval jár, annak nem az ABS-től rossz a fékhatása......

[Ferqo]

Aki szhar lengéscsillapítóval jár, annak nem az ABS-től rossz a fékhatása......

Bemérve nem volt baja

[AndyA]

Ilyet nem csinál az ABS.
Minden kerékre a lehető legnagyobb fékerőt vezérli ki a meg csúszás határig.

Baj lenne, ha így lenne... Lásd félig letakarított út, ahol a bal kereked a nedves aszfalton van, a jobb meg a felfagyott latyakon, tükörjégen gurul az út szélén. Nyomsz egy satut, és a két működő bal kerék fékereje bevág a szembejövő kamion elé.

Ennél kicsit kifonomultabb szerkezet az, nem véletlen, hogy a Bosch a 70-es évek óta reszelgeti.

AndyA

[AndyA]

Ahha, tehát nem igaz a fizika, mert "vannak olyan helyzetek" és "előfordulhat olyan szélsőség"...

Az is fizika, hogy a levegőben lógó keréken nincs fékhatás.

Vagy nem értem.

AndyA

[vzoli]

Baj lenne, ha így lenne... Lásd félig letakarított út, ahol a bal kereked a nedves aszfalton van, a jobb meg a felfagyott latyakon, tükörjégen gurul az út szélén. Nyomsz egy satut, és a két működő bal kerék fékereje bevág a szembejövő kamion elé.

Ennél kicsit kifonomultabb szerkezet az, nem véletlen, hogy a Bosch a 70-es évek óta reszelgeti.

AndyA

ezt mondom én is, de nincs kedvem vitatkozni 

[Meg Győző]

ezt mondom én is, de nincs kedvem vitatkozni  

Ha ha....
Majd lesz időm és kikerestem nektek. Mert nekem nem hiszitek el.
Az ABS fékrendszernek is az a fő feladata, hogy a járművet leghamarabb megállítsa a kerék oldalirányú tapadását (kormányozhatóságát) megtartva.
Nem pedig a járművezető beavatkozása nélkül! Hiszen ha úgy lenne, akkor a kormányozhatóság megtartása is felesleges lenne.


Ahogy lesz időm, kikeresem.  



A ti elméletetek szerint ha a bal oldali kerekek jégen vannak és a jobb oldali szárazon, akkor szinte sosem áll meg a kocsi!  
Jégen nem lehet fékező erőt kifejteni.

[vzoli]

Ahogy lesz időm, kikeresem. 

megvárom

[Meg Győző]

megvárom

Rendben.

[vzoli]

Rendben.

De tényleg

[Meg Győző]

De tényleg

De tényleg rendben.

[tpmportal]

Ha ha....
Majd lesz időm és kikerestem nektek. Mert nekem nem hiszitek el.
Az ABS fékrendszernek is az a fő feladata, hogy a járművet leghamabb megállítsa a kerék oldalirányú tapadását (kormányozhatóságát) megtartva.
Nem pedig a járművezető beavatkozása nélkül! Hiszen ha úgy lenne, akkor a kormányozhatóság megtartása is felesleges lenne.


Ahogy lesz időm, kikeresem. 



A ti elméletetek szerint ha a bal oldali kerekek jégen vannak és a jobb oldali szárazon, akkor szinte sosem áll meg a kocsi! 
Jégen nem lehet fékező erőt kifejteni.

A Hungaroringes vezetéstechnikai pályán mindenkivel megcsináltatják azt, hogy félig a locsolt műgyantán, félig a locsolt aszfalton megy az autó, és úgy satu. Elengedett kormánnyal is. Volt olyan autó, ami a műgyanta felé húzott enyhén, volt olyan, ami egyenesen ment, volt olyan, ami az aszfalt felé enyhén (ez nyilván mind ABS-es, a nélküli az perdült azonnal). Gondolom itt bejátszik, hogy ESP-s, vagy sem, mikori ABS, melyik gyártó ABS rendszere. ESP-s mk3 mondeo (Bosch 5.7) konkrétan alattam egyenesen ment tovább elengedett kormánnyal.

[Meg Győző]

A Hungaroringes vezetéstechnikai pályán mindenkivel megcsináltatják azt, hogy félig a locsolt műgyantán, félig a locsolt aszfalton megy az autó, és úgy satu. Elengedett kormánnyal is. Volt olyan autó, ami a műgyanta felé húzott enyhén, volt olyan, ami egyenesen ment, volt olyan, ami az aszfalt felé enyhén (ez nyilván mind ABS-es, a nélküli az perdült azonnal). Gondolom itt bejátszik, hogy ESP-s, vagy sem, mikori ABS, melyik gyártó ABS rendszere. ESP-s mk3 mondeo (Bosch 5.7) konkrétan alattam egyenesen ment tovább elengedett kormánnyal.

Tudom.
Itt konkrétan csak az ABS - ről van szó. A menetstabilizátort ne keverjük ide.

[Meg Győző]

megvárom

Ahogyan korábban is említettem az ABS, mint olyan nem pusztán "fehér vagy fekete", hanem több stratégiai működés is létezik.

Az ABS –nek, mint elektronikus menetdinamikai szabályozó rendszernek az a feladata, hogy a kerekek blokkolását fékezés közben lehetőleg minden helyzetben, és minden körülmények között megakadályozza. Ez úgy lehetséges, hogy a kerékfékszerkezetben olyan nyomás modulációt valósít meg, ami az adott kereket a lehető leghosszabb ideig az optimális csúszás tartományban tartja. Ez az alapelv egyúttal biztosítja a kerék jó oldalvezetését is, ami az egész gépkocsi menetdinamikájára kedvező hatással van. Ezt még további különleges beavatkozásokkal lehet javítani.

Fő csoportok a "A kerék kerületi lassulás alapján történő szabályozás" vagy "Szabályozás a kerékcsúszás alapján" illetve a "Kombinált szabályozás a kerék kerületi lassulása és a kerékcsúszás alapján".

A személygépkocsik különböző futóműveinél alkalmazott beavatkozási változatok:

Egyedi szabályozás: az ABS elektronika mindegyik kerékhez a pillanatnyi tapadási tényezőnek megfelelő fékező nyomás vezérli ki. Így a lehető legrövidebb lesz fékút, de nagy perdítő nyomaték alakulhat ki, ha a jobb és a bal oldali kerekek között nagy a tapadási tényező eltérés.

Alsó szintű szabályozás: Az először megcsúszó keréknek megfelelő lesz a fékező nyomás a nagyobb tapadási tényezőjű útfelületen is. Ezért nagyon megnövekszik a fékút, viszont előnyös azért, mert a gépkocsira nem hat perdítő nyomaték. Nem alakul ki stabilitás vesztés.    (Erről gondoljátok, hogy csak ez létezik.)

Módosított egyedi szabályozás: ez a szabályozás úgy kezdődik, mint az alsó szintű, de a nagyobb tapadási tényezőjű felületen gördülő keréknél a fékező nyomást lassan fokozatosan növeli arra az értékre, amit a tapadási tényező lehetővé tesz. A gépkocsira ható perdítő nyomaték ilyenkor csak lassan, fokozatosan alakul ki. Értéke olyan, amit a vezető ellenkormányzással még képes kiegyenlíteni. Az eredmény: kedvező fékút, elfogadható és uralható perdítő nyomaték.   (Erről pedig én beszélek és a legtöbb autónál már ez van, persze már van ESP is, amivel együtt még jobb a járműdinamika szabályozás.)

Nincs olyan, amit ti hisztek, hogy "satuzik" a jobb tapadási oldal és elrántja a kocsit!  


"A teljes gépkocsi ABS szabályozása:

A gépkocsi ABS szabályozása kompromisszumok árán valósulhat meg. Az ABS működése közben bizonyos esetekben, egyes kerekek alulfékezettek lesznek, mert a gépkocsi fékezés közbeni stabilitása csak így őrizhető meg, illetve a gépkocsi uralhatósága csak így javítható tovább.

Ennek érdekében a legegyszerűbb intézkedés a „Select – Low Regelung” (alsószintű szabályozás) megvalósítása. Ami a hátsó kerekek azonos, a kisebb tapadási tényezőnek megfelelő nyomással történő fékezését jelenti. Az optimális lefékezettség szempontjából azonban az alsószintű szabályozás (Select – Low Regelung) kissé „gyengített” változata valósul meg a gyakorlatban. Jól tapadó úton, egyenes meneti fékezéskor, kis sebességnél és bizonyos manővereknél a hátsó kerekeknél megváltozik az alsószintű szabályozási koncepció. Fokozatosan nyomáskülönbség fog kialakulni annak érdekében, hogy rövidülhessen a fékút. "

[Meg Győző]

Baj lenne, ha így lenne... Lásd félig letakarított út, ahol a bal kereked a nedves aszfalton van, a jobb meg a felfagyott latyakon, tükörjégen gurul az út szélén. Nyomsz egy satut, és a két működő bal kerék fékereje bevág a szembejövő kamion elé.

Ennél kicsit kifonomultabb szerkezet az, nem véletlen, hogy a Bosch a 70-es évek óta reszelgeti.

AndyA

http://mondeo.hu/index.php?topic=1588.msg1173510#msg1173510

[Meg Győző]

Az is fizika, hogy a levegőben lógó keréken nincs fékhatás.

Vagy nem értem.

AndyA

Már hogyne lenne.
Fékezed a kereket! (Lásd. centrírozó gép) 

Helyesen a levegőben lógó kerékkel nincs fékező hatás. 

[AndyA]

A Hungaroringes vezetéstechnikai pályán mindenkivel megcsináltatják azt, hogy félig a locsolt műgyantán, félig a locsolt aszfalton megy az autó, és úgy satu. Elengedett kormánnyal is. Volt olyan autó, ami a műgyanta felé húzott enyhén, volt olyan, ami egyenesen ment, volt olyan, ami az aszfalt felé enyhén (ez nyilván mind ABS-es, a nélküli az perdült azonnal). Gondolom itt bejátszik, hogy ESP-s, vagy sem, mikori ABS, melyik gyártó ABS rendszere. ESP-s mk3 mondeo (Bosch 5.7) konkrétan alattam egyenesen ment tovább elengedett kormánnyal.

Sokféle ABS elrendezés van.

A legegyszerűbb, amit személyautóba szerelnek(tek?) a 2 körös, kereszt elrendezésű, azaz pl. a bal első-jobb hátsó kerék van "összedrótozva", és ha bármelyiken csökken a fékerő, akkor a másikon is csökkenni fog, pont az ilyen kiegyensúlyozatlan fékezések elkerülése végett.

Azután lehet 3 körös, ahol a hátsó kerekek vannak egy körön, elöl meg külön-külön, és négy körös, ahol kerekenként van szabályzás. Persze ez nem jelenti azt, hogy minden kerék külön életet él, az elektronika szintjén attól még függ az egyiken a fékerő a másikon mért értékektől, csak a szabályzás megy egyes kerekenként.

Azután lehet még beletenni az autóba perdületérzékelőt, ami éppen arra jó az ABS-nek, hogy a féloldalas fékezés hatását észrevegye, és korrigáljon, mielőtt kitör az autó a jobban fékezett oldal felé.

Azt meg mondja meg GSR, hogy ezekből mi minden van pontosan az MK3-ban, és utána lehet tovább vitatkozni.

AndyA

[Meg Győző]

Sokféle ABS elrendezés van.

A legegyszerűbb, amit személyautóba szerelnek(tek?) a 2 körös, kereszt elrendezésű, azaz pl. a bal első-jobb hátsó kerék van "összedrótozva", és ha bármelyiken csökken a fékerő, akkor a másikon is csökkenni fog, pont az ilyen kiegyensúlyozatlan fékezések elkerülése végett.

Azután lehet 3 körös, ahol a hátsó kerekek vannak egy körön, elöl meg külön-külön, és négy körös, ahol kerekenként van szabályzás. Persze ez nem jelenti azt, hogy minden kerék külön életet él, az elektronika szintjén attól még függ az egyiken a fékerő a másikon mért értékektől, csak a szabályzás megy egyes kerekenként.

Azután lehet még beletenni az autóba perdületérzékelőt, ami éppen arra jó az ABS-nek, hogy a féloldalas fékezés hatását észrevegye, és korrigáljon, mielőtt kitör az autó a jobban fékezett oldal felé.

Azt meg mondja meg GSR, hogy ezekből mi minden van pontosan az MK3-ban, és utána lehet tovább vitatkozni.

AndyA

Nincs olyan, hogy "ABS elrendezés".
Főleg nem lehetne az, amit utána írsz..... azok műszaki megoldások, nem elrendezés. Ráadásul az már történelem. Olyanokkal nem találkozol már. Valamint legfőképp teherautóknál és pótkocsiknál volt ilyen.
De, a 4 körös pont azt jelenti, hogy minden kerék külön van szabályozva. Mondjuk ennek nem "körös" az elnevezés, hanem közvetlen szabályozás. A másik ugye meg a közvetett, amikor a másik kerekek jeleiből is számol a rendszer.

ABS-nél nincs perdületérzékelő, az már menetstabilizátor. Ahogy írtam is korábban, azt ne keverjük ide.
Egyébként sem attól függ a "féloldalas" fékezés észrevétele! Ilyen nincs! Nem tör ki sehova! Ezt leírtam korábban....  

Nincs vita, de ne legyen félrebeszélés sem.  

[bigzso]

Hali!
Ugye voltak azok a jó kis ónos esők, és kénytelen voltam egy bizonyos helyzetben kicsit jobban behúzni a kéziféket. Nem kell rosszra gondolni, nem randalíroztam, csak egy lejtőn már nem volt elég az első "kattanásig" húzni. Na, ezek után a jobb hátsó kerekem beállt, pár méterig csak húztam magammal szegényt, mire sikerült ráállnom egy tapadósabb területre és ott megmozgatva újra elkezdett gördülni. Mindez elég volta ahhoz, hogy a kocsi ABS és ESP hibát dobjon a legközelebbi újraindításig. Utána már rendben volt minden. De azóta mintha az ESP sokkal érzékenyebb lenne, konkrétan előtte soha nem lépett működésbe, bezzeg most! Élesen kanyargós dombra megyek fel 40-el és rögtön fogja a kanyarodás szerinti külső, első kereket. Nagy széles kanyar, kisebb magasságkülönbség a közepén (olyan, mintha a külső első kerék egy pillanatig megkönnyülne, de lent marad az aszfalton és tapad, mert nincs jég az úton), rögtön működésbe lép az ESP, holott eddig nem csinálta ugyanannál a kanyarnál.
Ötlet?

[AndyA]

Hali!
Ugye voltak azok a jó kis ónos esők, és kénytelen voltam egy bizonyos helyzetben kicsit jobban behúzni a kéziféket. Nem kell rosszra gondolni, nem randalíroztam, csak egy lejtőn már nem volt elég az első "kattanásig" húzni. Na, ezek után a jobb hátsó kerekem beállt, pár méterig csak húztam magammal szegényt, mire sikerült ráállnom egy tapadósabb területre és ott megmozgatva újra elkezdett gördülni. Mindez elég volta ahhoz, hogy a kocsi ABS és ESP hibát dobjon a legközelebbi újraindításig. Utána már rendben volt minden. De azóta mintha az ESP sokkal érzékenyebb lenne, konkrétan előtte soha nem lépett működésbe, bezzeg most! Élesen kanyargós dombra megyek fel 40-el és rögtön fogja a kanyarodás szerinti külső, első kereket. Nagy széles kanyar, kisebb magasságkülönbség a közepén (olyan, mintha a külső első kerék egy pillanatig megkönnyülne, de lent marad az aszfalton és tapad, mert nincs jég az úton), rögtön működésbe lép az ESP, holott eddig nem csinálta ugyanannál a kanyarnál.
Ötlet?

Órülj neki, hogy végre működik.

AndyA

[Zsolteey]

Hali!
Ugye voltak azok a jó kis ónos esők, és kénytelen voltam egy bizonyos helyzetben kicsit jobban behúzni a kéziféket. Nem kell rosszra gondolni, nem randalíroztam, csak egy lejtőn már nem volt elég az első "kattanásig" húzni. Na, ezek után a jobb hátsó kerekem beállt, pár méterig csak húztam magammal szegényt, mire sikerült ráállnom egy tapadósabb területre és ott megmozgatva újra elkezdett gördülni. Mindez elég volta ahhoz, hogy a kocsi ABS és ESP hibát dobjon a legközelebbi újraindításig. Utána már rendben volt minden. De azóta mintha az ESP sokkal érzékenyebb lenne, konkrétan előtte soha nem lépett működésbe, bezzeg most! Élesen kanyargós dombra megyek fel 40-el és rögtön fogja a kanyarodás szerinti külső, első kereket. Nagy széles kanyar, kisebb magasságkülönbség a közepén (olyan, mintha a külső első kerék egy pillanatig megkönnyülne, de lent marad az aszfalton és tapad, mert nincs jég az úton), rögtön működésbe lép az ESP, holott eddig nem csinálta ugyanannál a kanyarnál.
Ötlet?

Az ok, hogy gurul, de nem fog be továbbra is a kézifék?

[Meg Győző]

Hali!
Ugye voltak azok a jó kis ónos esők, és kénytelen voltam egy bizonyos helyzetben kicsit jobban behúzni a kéziféket. Nem kell rosszra gondolni, nem randalíroztam, csak egy lejtőn már nem volt elég az első "kattanásig" húzni. Na, ezek után a jobb hátsó kerekem beállt, pár méterig csak húztam magammal szegényt, mire sikerült ráállnom egy tapadósabb területre és ott megmozgatva újra elkezdett gördülni. Mindez elég volta ahhoz, hogy a kocsi ABS és ESP hibát dobjon a legközelebbi újraindításig. Utána már rendben volt minden. De azóta mintha az ESP sokkal érzékenyebb lenne, konkrétan előtte soha nem lépett működésbe, bezzeg most! Élesen kanyargós dombra megyek fel 40-el és rögtön fogja a kanyarodás szerinti külső, első kereket. Nagy széles kanyar, kisebb magasságkülönbség a közepén (olyan, mintha a külső első kerék egy pillanatig megkönnyülne, de lent marad az aszfalton és tapad, mert nincs jég az úton), rögtön működésbe lép az ESP, holott eddig nem csinálta ugyanannál a kanyarnál.
Ötlet?

Egy kanyarban a külső (íven futó) első kerék sosem  "könnyül" meg. Éppen, hogy arra kerül nagyobb terhelés.
Valamint az ESP csak túlkormányzás esetén fékezi a külső első kereket, alulkormányzásnál pedig a belső hátsó  kereket fékezi.
Nem lehet érzékenyebb az ESP az mindig ugyanazzal a programmal, szenzorokkal működik.

Ha valami megváltozik, akkor a bemenő jelek is.
Ahogy írtad, szorul a kerék.....

[Gyeorgys]

Sziasztok.
Az lenne a kérdésem,bár lehet volt már. Létezik több dugattyús fék, MKIII-ra?

[bigzso]

Egy kanyarban a külső (íven futó) első kerék sosem  "könnyül" meg. Éppen, hogy arra kerül nagyobb terhelés.
Valamint az ESP csak túlkormányzás esetén fékezi a külső első kereket, alulkormányzásnál pedig a belső hátsó  kereket fékezi.
Nem lehet érzékenyebb az ESP az mindig ugyanazzal a programmal, szenzorokkal működik.

Ha valami megváltozik, akkor a bemenő jelek is.
Ahogy írtad, szorul a kerék.....

A megkönnyülést úgy kell érteni, hogy amikor kanyarodok annál a bizonyos kanyarnál, egy korábbi főútra kanyarodik rá az új főút, ahol a régi út alacsonyabban van (szinte elvágólag - igazán minőségi útépítés volt   ). Amikor kanyarodok, a bal első kerék ér először erre az alacsonyabb területre. Ekkor kezd dolgozni az ESP. Arra értettem a megkönnyülést, hogy gondolom az, hogy hirtelen egy alacsonyabb területre ér, egy nagyon rövid időre "megkönnyül", mintha kátyúhoz érne.   Jellemzően ugyanazoknál a kanyaroknál szokott beleszólni a kanyarodásba az ESP, pl. egy kisebb méretű szerpentinen felfelé az utolsó kanyarban (amely elég éles). A kerékszorulást leellenőrzöm.

[Meg Győző]

Sziasztok.
Az lenne a kérdésem,bár lehet volt már. Létezik több dugattyús fék, MKIII-ra?

Mindegyik MK3-ason legalább 4 van.